Tudomány

Patkányokkal és rovarokkal táplálkozik az a kancsókafaj, amelyet Sir David Attenborough után neveztek el felfedezői. A különleges húsevő növényre a Fülöp-szigeteken bukkantak rá.

Kiterjedt barlangrendszert fedezett állítólag fel egy brit kutató a gízai piramisok alatt, amelynek bejárata egyenesen az óegyiptomiak "alvilágba" vezetett.

Négyszer olyan gyorsan vékonyodik az egyik legnagyobb antarktiszi gleccser, mint tíz évvel ezelőtt.

Az Atlanti-óceán partjainál szokatlanul sok a hurrikán, több, mint eddig bármikor az utóbbi ezer évben - olvasható a Nature című folyóiratban közzétett tanulmányban.

A természet egyik legnagyobb rejtélyét a flamingók jelentik, akik előszeretettel állnak egy lábon. Amerikai kutatók azt állítják, hogy hosszas tanulmányozás után megtalálták a miértre a választ.

Nem annyira a fáradtságtól és a kényelmes ágytól, hanem egy génmutációtól függ, mennyi alvásra van szüksége az embernek - állapították meg amerikai kutatók, akik azonosították azt a gént, amelyik meghatározza a szervezet számára optimális alvási időt.

Amerikai kutatók csodaként számoltak be a napokban arról, hogy a fiatalon teljes vakságot okozó Leber-betegség génterápiával hatásosan kezelhető. Az InfoRádió által megkérdezett szemész professzor azonban úgy véli: bár a jövő valóban a génterápiáé, a már elsorvadt látóidegeket ezzel a módszerrel sem lehet gyógyítani.

Kisebb a halálozás veszélye azoknál a vastagbélrákos betegeknél, akik rendszeresen szednek aszpirint - állítják amerikai kutatók, akik két nagyszabású vizsgálatot végeztek 1.279 rákbeteg bevonásával.

Tavaly az egymást követő tizedik évben nőtt újabb rekord szintre a világ széndioxid-kibocsátása.

Nőstény majmok éveken át tartó megfigyelése alapján arra a következtetésre jutottak amerikai kutatók, hogy a nagyobb szociális stressz-hatás alatt élő állatoknál fokozottabban raktározódott a többletzsír a mélyebben fekvő részeken, a hastáji szervek körül.

A kutyák képesek megérteni akár 250 szót és gesztust, tudnak ötig számolni és képesek egyszerű matematikai műveletekre, vagyis olyan intelligensek, mint egy átlagos két éves gyermek - derül ki állatpszichológusok kutatásából.

A korábbi évekhez képest további több tízezer négyzetkilométernyi jégtakaró olvadt el a nyáron az északi sarkvidéken - közölték kutatók. Az egyik, eszkimók lakta kanadai faluban július végén 30 fokra szökött a hőmérséklet.

Mintegy 700 ezer embert mar meg kígyó évente Bangladesben, akik közül hatezren meghalnak, részben az orvosi ellátás szegényessége miatt. A nem természetes halálokok közül ezzel a kígyómarás a második helyen áll - tette közzé egy tanulmányban az ország egészségügyi minisztériuma.

A világ legrégebbi térképe, egy csaknem tizennégyezer éves kőlapocska került elő Spanyolország északi részén egy barlangból.

Rómától északra egy gazdag villa maradványait fedezték fel, amely a régészek feltételezése szerint Vespasianus császár szülőháza lehetett. A feltárásokat egy húsztagú régészcsapat végezte, amelyben az olaszok mellett brit és francia archeológusok vettek részt.

A viszketésért felelős idegsejteket azonosítottak amerikai és kínai kutatók, amiről a Science tudományos folyóiratban számoltak be. A felfedezés számos, vakarózásra ingerlő bőrproblémára hozhatja meg a jobb kezelést.

Európa legnagyobb emlősállatát, az európai bölényt még mindig a kihalás fenyegeti annak ellenére, hogy csaknem kilencven éve munkálkodnak megmentésén. Lengyel kutatók kiderítették, hogy a két, tisztavérű vadon élő csorda egyikének valós állománynagysága mindössze huszonöt egyed - a négyszázas csapatlétszám ellenére.

A habok viselkedését a súlytalanság állapotában kutatják egy magyar ipari kísérlet során a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén - jelentették be a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) közös sajtótájékoztatóján.

Egy ázsiai vonuló madár rendkívüli izomzata, vérellátása és sejtfelépítése révén a világ legmagasabban repülő állata. Amerikai kutatók az indiai lúd vizsgálata során jöttek rá a madár különleges képességének okaira.

A malária parazitája legalább tízezer évvel ezelőtt a csimpánzról kerülhetett át az emberre - állítják amerikai kutatók a Proceedings of the National Academy of Science című kiadvány hétfőn megjelent számában.