Tudomány

A Naprendszer első "állandó bevándorlójaként" azonosították kutatók a 2015 BZ509 jelű aszteroidát, amely a Jupiter pályáján kering a Nap körül az összes többi égitesttel ellentétes irányban.

Az emberiség történetében soha nem volt még olyan magas a szén-dioxid koncentrációja a levegőben, mint amit a legutóbb a Hawaii Mauna Loa Obszervatóriumban mértek. 2013-ban lépte át a 400 ppm-es lélektani szintet a szén-dioxid-koncentráció, idén pedig már a 410-et is meghaladta ez a mérték. A folyamatról Mika János éghajlatkutató, az Esterházy Károly Egyetem tanára beszélt.

A mentőkutyákhoz hasonlóan képes "kiszagolni" a földrengések és egyéb természeti katasztrófák sebesültjeit egy apró és olcsó új műszer, amelyet svájci kutatók fejlesztettek ki.

Bár két és fél évtized alatt csaknem megkétszereződött a természetvédelmi területek nagysága a Földön, azok egyharmadát veszélyezteti emberi tevékenység, például út- és vasútépítés vagy mezőgazdasági művelés, csupán a legészakibb térségek maradtak érintetlenek - mutatták ki ausztrál kutatók.

A testedzés nem lassítja az időskori elbutulás folyamatát.

Sikeresen ültetett át egy emléket egyik csigából a másikba a genetikai információ egy formájának átvitelével a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja. A kutatási eredmények közelebb vihetnek egyes betegségek, például az Alzheimer-kór vagy a poszttraumatikus stressz szindróma hatásainak enyhítéséhez.

Lassan globális hiánycikké válik a megfelelő homok. Az Egyesült Arab Emirátusokba például a sivatag ellenére külföldről szállítják az építkezések alapanyagát - mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Török Ákos geológus, környezetmérnök.

Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Az immunrendszer teljes tumorölő potenciálját felszabadítja a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói által kidolgozott kombinált immunstimuláns kezelés. A daganat által rájuk kényszerített bénulásból magukhoz térítve az immunsejtek úgy söprik ki a daganatot és annak áttéteit a szervezetből, mintha egy vírusfertőzést számolnának fel.

A megfázás lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók, akiknek "kissé radikális" módszere a náthát okozó megannyi vírus helyett magát az emberi szervezetet célozza meg.

Először találtak bizonyítékot arra, hogy képesek múltbéli eseményeket visszaidézni emlékezetükben az állatok. Az Indianai Egyetem (IU) szakértői szerint a felfedezés segítheti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését.

Újabb bizonyítékot találtak csillagászok arra, hogy a Jupiter Európé nevű holdján szórványos gejzírkitörések vannak.

Egy fejlesztésnek köszönhetően hamarosan akár otthoni diagnosztikai módszerekkel is kimutathatóvá válnak egyes daganatok, például az emlőtumor. Az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Bay Péter, a Debreceni Egyetem kutatócsoportjának vezetője mondta el a részleteket.

Egy amerikai nő egy új fület kapott, amelyet előzőleg alkarjának bőre alatt növesztettek az orvosok.

A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával indult el a tudomany.hu nevű oldal. A portál célja, hogy bizonyítsa, a "Föld nem lapos", hogy hiteles információforrás legyen, és felvegye a versenyt az áltudományokkal és az ezekre alapozó állításokkal. Az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Fábián István, az oldal főszerkesztője nyilatkozott.

A Magyar Természettudományi Múzeumban állítják ki a Gerecsében megtalált különleges, 5 méter hosszú és 180 millió éves, tengeri életmódhoz alkalmazkodott őskrokodilt. A kutatók megállapították, hogy egy új őshüllő faj maradványiról van szó, így elnevezték Magyarosuchus fitosinak. A különleges állatról Ősi Attila paleontológus, a MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője beszélt az InfoRádióban.

Az amerikai kongresszus 10 millió dollárt költene földönkívüliek kutatására.

Az orvosok régóta azonosítják a BRCA1 és a BRCA2 génmutációkat az emlődaganat fokozott kockázatával, amerikai kutatók azonosítottak egy másik, a szervezet belső órájának szabályozásában szerepet játszó gént, amely hatással lehet az emlőrákra.

A szlovéniai Jolef Stefan Intézet (IJS) kutatói bizonyították Frank Wilczek Nobel-díjas amerikai professzor négy évtizedes elméletét arról, hogy a fermionon és a bozonon kívül léteznek más elemi részecskék is. Felfedezésük fontos lépés a topologikus kvantumszámítógép fejlesztése felé.

Hímivarsejt és petesejt nélkül, őssejtekből állítottak elő holland tudósok egér embriót. Az embrionális fejlődés kezdeti szakaszát vizsgálva több eddig ismeretlen folyamatra fény derült, így az emberi meddőség gyógyításában is áttörést hozhat a sikeres kísérlet. A Nature folyóiratban közzétett kutatás részleteiről Szalai Csaba, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézetének igazgatóhelyettese beszélt.