Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban. Megvizsgáltak további természeti folyamatokat, és drámai következtetésre jutottak.

Az "üvegház Föld" klíma hosszú távon rögzül,

globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban

- olvasható a tanulmányban. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy

jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emisszió-mentes világgazdaság felé.

"Az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. Tanulmányunk azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha leállítjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását" - mondta Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója.

"Hogy elkerüljük ezt a forgatókönyvet, szükség van arra, hogy az emberi tevékenység a bolygónk kizsákmányolásától a jó sáfárkodás irányába mozduljon" - hangsúlyozta.

Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként - emlékeztetett a Stockholmi Egyetem közleménye.

Tíz kiválasztott természeti folyamat hatásai

Az ausztrál, svéd, dán, belga, német, amerikai, brit és holland kutatók tíz természeti folyamat -

• az örökké fagyott talaj olvadása,
• az óceánfenékről a metánhidrát elvesztése,
• a talaj szénelnyelő képességének csökkenése,
• az óceán szénelnyelő képességének csökkenése,
• az óceánokban a bakteriális légzés növekedése,
• az Amazonas esőerdőinek és
• az északi erdőknek a pusztulása,
• az északi félteke hótakarójának csökkenése,
• az északi-sarki nyári tengeri jég elvesztése és
• az Antarktisz körüli tengeri jég és jégmezők csökkenése

- hatásait vizsgáltak.

"Aggodalomra ad okot, hogy ezek az elemek dominóhatást idézhetnek elő. Ha az egyik elem eldől, tovább löki a többit.

Nagyon nehéz lesz, vagy lehetetlen megállítani azt, hogy az egész dominósor ne dőljön össze. Lakhatatlanná válnak helyek a Földön, ha az 'üvegház Föld' valósággá válik"

- hangoztatta Johan Rockström svéd kutató.

"Bemutattuk, hogy az ipari kor üvegházhatású gázkibocsátása hogyan billenti ki egyensúlyából időjárásunkat és a Föld rendszereit. Konkrétan rámutattunk a Föld gépezetét felborító elemekre, amelyek ha meghaladnak egy bizonyos stressz-szintet, egyenként alapvetően, gyorsan és valószínűleg visszafordíthatatlanul megváltoznak. Az események ezen láncolata a Föld egész rendszerét egy új működési folyamatba taszítja" - figyelmeztetett Hans Joachim, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója.

A tanulmány szerzői szerint ahhoz,

hogy el lehessen kerülni ezt az állapotot többre van szükség, mint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére.

Javítani kell például az erdő-, a mezőgazdaság és a talajgazdálkodást, a biológiai sokszínűség megőrzését, olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid kivonását a légkörből és föld alatti tárolásukat.