eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, a Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet (DAEFI) Szent Anna utcai épületében 2021. október 21-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

A járvány eddig ritkán tárgyalt, komoly veszélyére figyelmeztetnek

Az emberi egészség mellett a környezetre is veszélyt jelent a pandémia "mellékhatása".

A pandémia miatt eddig sosem látott mennyiségben használt eszközök rengeteg szemét felhalmozódásához vezetnek: az eldobott tűk által az emberek egészsége kerülhet veszélybe, míg a csomagolóanyagokból és védőeszközökből származó műanyagszemét a környezetre gyakorol nem kívánt hatást, írja a BBC.

Jelentésében a WHO a gyártókat biológiailag lebomló anyagok használatára ösztökéli, de azt is említi, hogy hatalmas szükség van a világ hulladékkezelésének megváltoztatására.

A védőruházat a legnagyobb szennyező

A járvány kapcsán keletkező szemét védőruházat, fecskendők, kesztyűk, védőmaszkok és tesztek használatából származik.

"Rendkívül fontos, hogy az egészségügyi dolgozókat megfelelő egyéni védőeszközökkel lássuk el.

De az is létfontosságú, hogy biztosítsuk, hogy biztonságosan lehessen használni ezeket anélkül, hogy a környezetre hatással lenne"

– mondta Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója a jelentés közzététele után. A 71 oldalas dokumentum szerint a járvány első hónapjaiban az ENSZ által szétosztott másfél milliárd különböző eszközből szemét lett: ez 262 ezer személyszállító repülőgép súlyának megfelelő hulladékot jelent.

Feleslegesen viselt kesztyűk tömege vált szemétté

Az ENSZ által közvetített eszközök közt a gumikesztyűk használata termelte a legtöbb hulladékot: ezeket annak ellenére használják rutinszerűen az oltások beadásakor, hogy a WHO nem javasolja azt. Egy, a jelentés idézte kutatás szerint

2020 minden napján 3,4 milliárd darab kesztyűt dobtak szemétbe

a világon.

A legtöbb maszk is műanyagot tartalmaz, ami a vizeket is szennyezi a szárazföld mellett, főként azokban az államokban, ahol a hulladékbegyűjtés nem elég szervezett. A szegényebb országok egészségügyi intézményeinek mintegy fele nem tudta az így keletkező hulladékot biztonságosan kezelni.

Sérülést okozhat a veszélyes hulladék

Az első nyolcmilliárd beadott koronavírus elleni védőoltás 144 ezer tonna szemét keletkezéséhez vezetett a fecskendők és a tűk révén – az utóbbiak sérülésekhez vezethetnek, ha nem megfelelő módon helyezik el őket a hulladéktárolókban.

A jelentés az egészségügyi hulladék fenntartható újrafelhasználásának kreatív módjait is kiemelte. Egy ausztrál példában a kutatók eldobott arcmaszkokat használtak útépítési anyagként azáltal, hogy aprították és magas hőmérsékleten szárították őket.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

A körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javításának, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználását biztosító adminisztratív kapacitások növelésének szükségességek. Új, EU-szintű összehangolás szükséges ezen területeken, hogy az államszövetség GDP-jének közel 15 százalékát kitevő kifizetések jobban hasznosuljanak, például egy fenntarthatósági kritérium beiktatásával – derül ki Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének átfogó, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett javaslatából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×