INFORÁDIÓ 
2019. november 17. vasárnap
Gergő, Hortenzia

alga

balaton

istvánovics vera

víz

Keszthely, 2019. szeptember 11. Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában. MTI/Varga György

A szakemberek is csak tippelgetik, mi történt a Balatonnal - képek

Infostart / InfoRádió
Újabb cikkünk a témában:

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak, de a pontos okok még mindig nem ismertek; soha nem volt még ennyi alga a tóban - állította az InfoRádióban Istvánovics Vera biológus, a BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának munkatársa.

A hőmérséklet csökkenésével már elmúlt a balatoni algásodási csúcs, a szakemberek azonban még most is keresik az aggasztó folyamatot kiváltó okot vagy okokat.

"Egy héttel ezelőtt érte el a tetőpontját, korábban soha nem volt ilyen mértékű algásodás a Balatonban, még a hetvenes-nyolcvanas években sem,

amikor az eutrofizáció volt a legfontosabb probléma a Balatonon" - mondta az InfoRádióban Istvánovics Vera biológus, a BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának munkatársa.

Az okokat boncolgatva azt mondta, "ez egy nagyon bonyolult rendszer, egy okra nem tudunk rábökni".

"Amit biztosan tudunk, hogy az egyelőre még pontatlan becslésünk szerint

kellett hozzá 15 tonna foszfor,

de még ennél több is. Hogy miért szabadult fel ennyi az üledékből, azt egyelőre nem tudjuk. Ráadásul a foszfor egy szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy ennyi alga teremjen" - tette hozzá Istvánovics Vera.

Egy Balatonhoz hasonló tó a szakértő szerint úgy működik, hogy a vízgyűjtőből, a mezőgazdaságból, a szennyvízből, a városi lefolyásból érkezik a vízbe egy csomó tápanyag.

"Körülbelül öt év alatt cserélődik ki a Balaton vize, és a kifolyó tápanyagmennyiség nagyon kicsi a bejövőhöz képest. Körülbelül 90 százalék bennmarad a tó üledékében. Hogy most mitől állt elő ez a helyzet, arra biztosan nem az a válasz, hogy éppen most több foszfor érkezett a vízbe" - ecsetelte a tudós, aki szerint az viszont válasz lehet, ha az elmúlt 10-20-30 év befolyási adatait mélyebben megvizsgálják.

Leírása szerint a Zala folyó a vízgyűjtőjéről hordja a tápanyagot, ott heti két-három mérés van, tehát azt pontosan tudják, onnan mennyi foszfor érkezik, de a maradék 51 befolyó, mindenféle kis patakok közül a fontosabbakon is végeznek méréseket, de ritkábban. Amit még tudni kell:

az a terület, ahonnan a Balaton vize összegyűlik, tízszer akkora, mint maga a Balaton.

Az algásodásnak Istvánovics Vera elmondása szerint "eléggé frenetikus hatásai vannak".

"A hatalmas algatömeg, amikor elpusztul, rengeteg oxigént von el a vízből, ennek minden, oxigént használó szervezetre igen káros következményei tudnak lenni" - mondta; adott esetben tömeges halpusztulás is elképzelhető, de mint elmondta, még ennél is rosszabb, hogy nincs meg a "miért".

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság azonnali pénzügyi segítséget nyújtott egy most induló tudományos projekthez, amely során hipotéziseket állítanak fel a szakemberek, és ezeket ellenőrzik majd lépésről lépésre, hogy közelebb kerüljenek a titok nyitjához.

Nyitókép: MTI/Varga György

Kapcsolódó hang

Balatoni algásodás - Istvánovics Vera
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018