Az amerikai Temple Egyetem munkatársaként dolgozó Alanna Durkin szerint az Escarpia laminata élettartama nagyjából 100-200 év, de akadnak olyan példányok is, amelyek a 300 éves kort is megérik. Ezek a csőférgek 1000 és 3300 méteres mélységben élnek a tengerfenékhez tapadva, hidrogén-szulfid és metánkiáramlások szomszédságában - olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.

Mivel a kutatók nagyon keveset tudnak az Escarpia laminatáról, Durkin és kollégái kutatásba kezdtek, hogy megállapítsák a faj átlagos élettartamát és megnézzék, vajon tovább él-e, mint a sekély vizekben, ugyancsak a tengerfenéki kiáramlásoknál élő rokonai, a Lamellibrachia luymesi és a Seepiophila jonesi.

A szakemberek 356 csőférget jelöltek meg a Mexikói-öböl különböző területein és megnézték, hogy az egyes példányok mennyit nőnek egy év leforgása alatt.

Az egyes példányokra vonatkozó növekedési-modellt később kivetítették az egész populációra és számításba vették az elhullási, valamint a szaporodási adatokat is. Ezek alapján megállapították, hogy az Escarpia laminata nagyobb egyedei 250 évnél is idősebbek, vagyis jóval tovább élnek, mint vizsgált rokonaik.

"A leghosszabb példányok korának megbecsülését övező bizonytalanságok miatt könnyen lehet, hogy vannak olyan Escarpia laminata egyedek, amelyek még ennél is tovább élnek" - mondta Durkin.

A kutató szerint az eredmények alátámasztják azon elméletet, hogy külső fenyegetések hiányában a természetes szelekció azon teremtményeknek kedvez, amelyek lassan öregednek és idős korukban is képesek szaporodni.

A világ eddigi leghosszabb kort megélt szárazföldi gerincese egy 177 esztendős galápagosi óriásteknős volt, míg a 211 évig élő simabálnákat a leghosszabb ideig élő emlősökként tartják számon. Durkin szerint az állatvilág rekordját a Balti-tengerben is megtalálható sellőkagyló tartja, amely akár fél évezredet is megérhet.