A kutatók a helyszínen mérik a globális felmelegedés hatását a szigetcsoport gazdag, ám meglehetősen érzékeny élővilágára. Ez az inspiráló környezet segítette mintegy 175 évvel ezelőtt Charles Darwin evolúciós elméletének megalkotását is.

Az ecuadori partoktól hatszáz mérföldre (mintegy ezer kilométerre) fekvő Galápagos-szigetcsoport számos faj otthona, amelyek szorosan függenek egymástól túlélésüket illetően. A tudósok szerint a tenger hőmérsékletének hirtelen és gyakori ingadozása, a korallszigetek eltűnése a szigetek körül mind jelzik, hogy a globális felmelegedés már most szedi áldozatait.

Judith Denkinger, a szigeteken dolgozó német tengerbiológus szerint a szennyezés és a klímaváltozás okozta károk olyan dominó-effektust indíthatnak el a tengerek élővilágában, amely a szárazföldi fajokra is kihatással van. "Minden összefügg. Nem mondhatjuk azt, hogy a tenger és a szárazföld egymástól független" - magyarázta Denkinger.

Az ENSZ adatai szerint a Föld állat- és növényvilágának 20-30 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye az üvegházhatású gázok okozta felmelegedés miatt, a szigetek pedig fokozottabban ki vannak téve a klímaváltozás ilyen hatásainak.

Gabriel Lopez, a Galápagos-szigeteki központú Charles Darwin Alapítvány vezérigazgatója szerint a sziget nagyon törékeny ökoszisztémával rendelkezik, emiatt a globális felmelegedésnek nagy komoly hatásai lesznek az oroszlánfókák, pingvinek, tengeri leguánok életére. Az alapítvány tudományos kutatásokat folytat a Galápagos-szigetek megóvása érdekében, hiszen ez olyan - máshol alig, vagy egyáltalán nem honos - állatfajok lakhelye, mint például az óriásteknős, a kéklábú szula, az albatrosz, a pintyőke és az oroszlánfóka.

A kutatók a 13 nagy, 6 kicsi szigetből és 107 sziklából álló szigetcsoportot szinte életnagyságú laboratóriumként is kezelhetik, amelynek segítségével mérhetik a klímaváltozás aktuális állapotát, az élővilágra kifejtett hatását, illetve amely segíthet a megelőző és az élővilágot megmentő stratégiák kidolgozásában.

A szigetek elhelyezkedése abban is segíti a kutatókat, hogy megértsék: a tengeri áramlatok erejének és hőmérsékletének változásai milyen hatással vannak a tengeri élővilágra. Denkinger szerint a Galápagos-szigetek meglehetősen különleges és erőteljes áramlatok találkozásánál fekszik, ezért remek terepet kínál ahhoz, hogy megvizsgálják, hosszú távon milyen változást idéz elő a globális felmelegedés a tengerekben. Ezek között az áramlatok között van például az oxigénben és tápanyagban gazdag Cromwell-áramlat, amely többek között cápáknak, oroszlánfókáknak és bálnáknak kínál táplálékot.

A Charles Darwin Alapítvány szerint az olyan érzékeny állatfajoknak, mint például a pingvinek, hamarosan segítségre lesz szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a magasabb hőmérséklettel vagy az élelemhiánnyal.

Az Ecuadorhoz tartozó szigetvilág ökoszisztémájára negatív hatással van a túlhalászat valamint a turizmus egyre erőteljesebb fejlődése is. Az egyedülálló élővilág és az érintetlen tengerpartok csábításának engedelmeskedve az elmúlt évben 173 ezer turista érkezett a szigetre. Ez a 2003-as forgalom közel kétszerese. A turistákkal együtt növekszik az emberek által elfoglalt területek nagysága, és ez szintén károsítja az élővilág egyensúlyát.

A túlhalászat is fenyegeti a Galápagos-szigetek flóráját és faunáját. A tengeri járőrök gyakran fognak el orvhalászokat, a hajók fedélzetén legyilkolt cápákkal, illegális eszközökkel, halászhálókkal.