Az ELTE Meteorológiai Tanszékén és az Országos Meteorológiai Szolgálatnál párhuzamosan készítenek regionális forgatókönyveket a hőmérséklet melegedéséről - közölte az InfoRádióval az ELTE tanszékvezető tanára.

Bartholy Judit kiemelte: talán az elképzeltnél is nagyobb, 3 Celsius fokot meghaladó melegedés várható a század utolsó három évtizedére Magyarországon. A maximumhőmérsékletek változása ezt is meghaladhatja - tette hozzá.

Vizsgálatok szerint a 2003-as rendkívüli meleg a 21. század végén egy átlagos nyárnak felelne meg - említette példaként az ELTE tanszékvezető tanára.

Nyáron sokkal kevesebb, télen sokkal több csapadék lehet

A csapadék éves átlaga nem változik, de az évszakos eloszlásban jelentős különbségek lehetnek - hangsúlyozta Bartholy Judit. Kiemelte: a legpesszimistább elképzelés szerint a nyári időszakban jelentős mértékben, 25-30 százalékkal kevesebb csapadék várható, télen viszont körülbelül ugyanennyivel több.

Ezek a folyamatok befolyásolják a régió mezőgazdaságát, de jelenleg még van rá idő, hogy kezelni lehessen a problémát - mondta a tanszékvezető tanár. Bártholy Judit hozzátette: lehet, hogy a termesztett növénykultúrán kellene változtatni, de annyi biztos, hogy a vizet víztározókban kell tárolni.

A regionális forgatókönyvek 1-2 éven belül elkészülnek, és ezek alapján egy egész országra vonatkozó klímaprognózist szeretnének kiadni - közölte Bartholy Judit.Antal Z. László, az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa "Napsugárzás és társadalmi rugalmasság" című előadásában arra figyelmeztetett, hogy nem készültek fel a társadalmak a klímaváltozás következményeire.

Az ózonréteg elvékonyodása miatt az egészségünkre kockázatos sugárzások érnek minket - emelte ki Antal Z. László. Hangsúlyozta: ez bőrdaganat és vakságot okoz, az immunrendszert legyengíti és a DNS-t is károsítja.

Az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa szerint ezzel szemben nem alakultak ki olyan lépések, amelyek a társadalmat kellően felkészítik a környezet radikális változásaira

Az életünk és a Nap

A munkáltatókat figyelmeztetni kell, hogy a dolgozókat nem lehet a szabad vinni, ha az UV-sugárzás szintje a piros zónába kerül, az iskolákban nem szabad a gyerekeket kivinni a déli órákban a napsütésre, míg az évzárókat nem szabad a napsütötte udvaron tartani - fejtette ki Antal Z. László.

Ha nem igazítjuk az életünket újból a Naphoz, akkor nagy bajba kerülünk - figyelmeztetett az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa.

Antal Z. László hangsúlyozta: a megváltozott éghajlati körülményekre reagálni nem elvárás, hanem kényszerhelyzet. Ha ezt nem tesszük meg, belebetegszünk - vélekedett.

Ezeket az intézkedéseket elkerülhetetlenül meg kell hozni, és a vezetőknek fel kell vállalni a felelősséget a hozzájuk tartozó emberekért - mondta Antal Z. László. Hozzátette: ezek az intézkedések rövid távon sérelmet okozhatnak, ám hosszú távon egy társadalom egészségének megőrzését szolgálják.