A kormányzat által elvárt 100 és a jegybank által jelzett 75 pontos kamatcsökkentési lehetőség közül a kisebb számot választotta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen.

Hogy miért nem a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bátrabbnak nevezett 100-as csökkentésről döntöttek, hanem a 0,75-ösről, amely által 10 százalékos lett a jegybanki alapkamat, azzal kapcsolatban az MNB kedd délután 3 órára hívott össze magyarázó online háttérbeszélgetést, amelyen a jegybanki alelnök Virág Barnabás tárta fel a részleteket, motivációkat.

Elsőként a makrogazdasági és pénzpiaci helyzetképpel, kilátással kezdte.

"Széles körű és tartós dezinfláció érvényesül a magyar gazdaságban, Magyarországon csökkent a térségben a legnagyobb mértékben az infláció. Egyértelműen látszik az is, hogy az év végére az infláció visszatért a régiós mezőnybe" - rögzítette.

Az elemzői várakozások is trendszerű javulást mutatnak, ezzel összhangban az MNB MT is arra számít, hogy az idei év elején is folytatódik még az infláció csökkenése.

A gazdasági bővülés viszont visszafogott, miközben a munkaerő-piaci helyzet stabil, erős, a munkanélküliségi ráta alacsony. A folyó fizetési mérleg havi egyenlege is mutat számottevő többletet, az uniós pénzek pedig nagy mennyiségben érkeztek Magyarországra - folytatta Virág Barnabás -, a közel-keleti háború és az ukrajnai események viszont "hullámvasútra" tették a befektetői kockázatvállalást.

Szükségesnek nevezte tehát az infláció további csökkentését.

Ezt követően tért rá a 100/75 vitára.

"Az adatokat értékelve a Monetáris Tanács úgy értékelt, lehetséges lett volna a nagyobb mértékű csökkentés, de a kockázati közeg miatt a változatlan ütemű kamatcsökkentés mellett foglalt állást. A pozitív reálkamat hozzájárul a dezinfláció folytatódásához és az inflációs cél eléréséhez."

Bejelentette, felfüggesztik a hosszú lejáratú betéti eszköz alkalmazását.

Ígérete szerint továbbra is adatvezérelten fognak dönteni az alapkamatról.

Gazdasági-pénzpiaci értékelés

Ezt követően kitért a közel-keleti - szuezi, vörös-tengeri - helyzet problémájára, a Kína és Európa közti kereskedelem 9 nappal lassabbodott, a következmények még nem láthatók.

Az olajár alakulásáról szintén beszélt, megállapította, hogy a geopolitikai helyzet ellenére a gázárak világszerte csökkentek.

Kijelentette, illetve megerősítette, hamarosan elérheti az infláció "a jegybanki célsáv tetejét", "januárban egy 4 százalék körüli inflációs adat is elképzelhető", ehhez fegyelmezett, stabilitást lehetővé tévő monetáris politika szükséges a jegybank részéről Virág Barnabás szerint.

Szükségesnek nevezte a reálkeresetek emelkedését, hogy legyen fogyasztás és legyenek beruházások, ehhez is kell az alacsony infláció, mert emelkedő inflációs környezetben visszaesik a fogyasztási/beruházási kedv - "pszichológiai tényező".

Megállapította azt is, hogy az ország külső egyensúlyi pozíciója tovább javult.

Végezetül a hazai pénzpiaci helyzet elemzése részeként megállapította, hogy sikeres devizakötvény-kibocsátásokat hajtott végre Magyarország, az idei évre tervezett kibocsátás így mostanra már meg is valósult.

Monetáris politikai értékelés

A négy pillér nem változott:

1. inflációs cél
2. pénzügyi piaci stabilitás
3. adatvezérelt mód
4. előzetes kommunikáció.

Megerősítette, az MNB továbbra is folyamatosan követi a makrogazdasági adatokat, folyamatokat, ezek alapján dönt.

Kérdések, válaszok

Miért nem gyorsított az MNB a kamatcsökkentések ütemén?

Tárgyaltuk a 75-ös és 100-as lehetőséget is. Hasonló mértékű érvek szóltak mindkét csökkentés mellett, ez a mai véleményekben is tükröződik, legutóbb is így volt. De a pénzpiaci közegben múlt hétfő óta beállt változások - belső és külső okok - azt indokolták, hogy a 75 bázispontos csökkentés mellé tegye le a voksát a Monetáris Tanács, ezzel tudjuk az inflációt alacsony pályán tartani. A pénzpiaci, makrogazdasági adatokat továbbra is aktívan monitorozzuk.

Februárban mi várható? Továbbra is asztalon van-e a 100-as lehetőség vagy a 75-ös pálya marad?

Adatvezérelt módon hoz döntést a Monetáris Tanács, minden hónapban részletesen mérlegel. Kulcskérdés lesz a beérkező makrogazdasági adatok értékelése, az infláció év eleji adatai, a kockázati megítélésben látott változások pedig mennyire maradnak tartós tendenciák vagy mennyire tér vissza a kockázati értékelés egy stabilabb közegbe.

Milyen szavazati arány döntött a 75 pont mellett?

Két hét múlva adunk pontos tájékoztatást, nagy többség volt.

Hogyan érinti a monetáris politika mozgásterét az uniós források újbóli fennakadásának lehetősége?

Olvastuk ezeket a híreket... Egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot. Az MNB Monetáris Tanácsának újsághírekre, pletykákra, vissza nem igazolt információkra nem érdemes alapoznia, de tudjuk, a pénzpiacon okoztak a hírek turbulenciát. Meg kell várni, hogy a változás egy nagyobb változás első eleme, vagy a hangulatromlás megnyugvás irányába mozdul el. Fontos és kedvező fejlemény, hogy Magyarország megállapodott az Európai Bizottsággal, 3,5 milliárd eurónyi forrás indult az országba, de a megállapodás hosszú távú következményeire még várni kell.

A jegybank értékelése szerint alacsonyabb lesz-e az infláció, mint a decemberi 5,5 százalékos?

Két év alatt megtanultuk, hogy olyan erők hatnak a világgazdaságra, amelyek nehézzé teszik pontszerű prognózisok elkészítését. A decemberi inflációs adatokhoz képest a trendek azt mutatják, pozitív trendek érvényesülnek, dezinflációs pályán vagyunk. Január hónapban 4 százalékos pálya alakulhat ki, a jegybanki cél, hogy a 3 százalékos, árstabilitást jelentő mértékre eljussunk.

Mi lehet az energiaárakkal, mivel számol a jegybank?

Minden geopolitikai probléma ellenére az európai gázárpiacon a csökkenő tendencia fennmaradt, ez nagy arányban annak köszönhető, hogy a kereslet, az időjárás, a pályák úgy alakultak, ahogy, illetve helyettesítő termékek jelentek meg a piacon. Nem merném megtippelni, hogy fél vagy háromnegyed év múlva is ugyanez lesz-e a trend. Tendenciaszerű változásokra koncentrálunk a továbbiakban is.

Következő kamatdöntés: február végén.