Elfogadta az alaptörvény tizennegyedik módosítását az Országgyűlés kedden, lehetővé téve, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül válassza meg a parlament.

Az Országgyűlés az alaptörvény módosítását 135 igen, 53 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el.

A módosítás indoklásában arra hivatkoztak: a rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága által benyújtott előterjesztésben emellett a nemzetközi gyakorlatra is utaltak, kiemelve, hogy számos európai országban a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a jelölt ügyészi múlttal rendelkezzen.

A módosítás 2025. január 1-jén lép hatályba. Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyész 9 éves mandátuma 2028-ban jár le.

A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata nyomán még két ponton módosult az alaptörvény: 2025. március 1-jétől felemelték a bíróvá kinevezés életkori határát 30-ról 35 évre. Ezt nem kell alkalmazni azokra a bírákra, akiket a módosítás hatálybalépésekor már kineveztek, és bírák lehetnek azok a harmincadik életévüket betöltött bírósági titkárok is, akik 2025. január 1-jét megelőzően már jogviszonyban voltak.

A másik módosítás szerint 2026. január 1-jétől a bírák szolgálati jogviszonya már nemcsak a nyugdíjkorhatár betöltéséig, hanem - sarkalatos törvényben meghatározott esetekben - a bíró hetvenedik életévének betöltéséig fennállhat.