Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Szergej Korszakov orosz kozmonauta által készített és a Roszkozmosz orosz űrügynökség által 2022. december 15-én közreadott kép a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) Szojuz moduljáról. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az orosz űrügynökség szivárgás miatt lemondta Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin orosz űrhajós december 14-re tervezett űrsétáját az űrállomás körül. Az orosz űrhajósoknak korábban, november 25-én már le kellett mondaniuk egy űrsétát, akkor az űrruhájukkal kapcsolatban merült fel gond.
Nyitókép: MTI/AP/Roszkozmosz/Szergej Korszakov

Kiss László az ISS-mentőakcióról: a visszatéréskor megfőttek volna az űrhajósok

Egy pilóta nélküli Szojuz MSz-23-as űrhajót küldenek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) február 20-án, hogy visszahozza a Földre az ott tartózkodó két orosz és egy amerikai űrhajóst. Kiss László csillagász, akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint ezt akár mentőakciónak is lehet nevezni.

A Nemzetközi Űrállomás egy alacsony Föld körüli pályán, nagyjából 450 kilométeres magasságban másfél óránként kerüli meg a Földet 30 ezer km/órás sebességgel, a Föld felszíni állapotokhoz képest extrém viszonyok közt.

Kiss László csillagász az InfoRádiónak kifejtette: az űrállomáson jelenleg hét űrhajós lakik, közülük négy amerikai a Dragon kapszulával érkezett, míg az oroszok szeptemberben három embert vittek fel a Szojuzzal. Ez utóbbi azonban december közepén meghibásodott, egy hűtőfolyadék-tartályból szivárgás történt. Az orosz vizsgálatok szerint a meghibásodást egy nagyjából egy milliméteres mikrometeroid becsapódása okozhatta.

"A szivárgás a Nemzetközi Űrállomáson mindenképpen egy magasabb kockázatú állapot" – jelentette ki Kiss László. A veszély nem is a mostani fenntartózkodásnál jelentkezett volna: ha ugyanis visszatértek volna azzal a kapszulával, akkor "a hűtőfolyadék nélkül

száz Celsius-fok fölé forrósodott volna fel a belseje, benne a három űrhajóssal. Ott biztosan megfőttek volna."

Emiatt küldik a csere Szojuz-kapszulát az űrhajósokért, ami február közepén ér fel, és márciusban hozza vissza őket. A sérült kapszulát pedig visszaküldik pilóta nélkül a Földre.

A Dragon-kapszula négy embert vitt fel, de nagy vészhelyzet esetén akár hét embert is el tud látni. A Nemzetközi Űrállomáshoz modulokból áll, melyek közt le lehet zárni a határt. "Nagy vészhelyzet esetén ezt nevezhetjük akár kimentésnek is" – mondta a csillagász. Megjegyezte: a helyzet nem annyira kritikus, hiszen december közepén történt a szivárgás, és január közepén jelentették be, hogy február közepén intézkednek.

A csillagász szerint a Nemzetközi Űrállomás jövője "komplikált kérdés", mert az orosz–nyugati együttműködési megállapodás 2025-ben lejár. A következő két évben ki kell deríteni, hogy lesz-e folytatás, mert az oroszok többször is bejelentették az elmúlt években, hogy már nem kívánnak részt venni a továbbiakban az űrállomás működtetésében.

A kérdés azért is lényeges, mert az űrállomás pályája zsugorodik a ritka, de létező légkörben a súrlódás miatt, ezért időnként meg kell emelni. Ezt korábban az oroszok végezték el, de 2025 után másnak kell ellátni ezt a feladatot, különben belép a földi légkörbe és lezuhan. Kiss László szerint az űrállomás működtetése politikai és gazdasági döntés is, mert a lejárati dátumán már régen túl van. A bejelentések alapján 2030-on túl már senki nem számol vele, még az amerikaiak is elengednék.

Nagy Britannia törekvése

Richard Branson milliárdos Virgin Orbit vállalata hétfőn először próbált műholdakat Föld körüli pályára állítani Nagy-Britannia területéről. A küldetés azonban egyelőre nem részletezett meghibásodás miatt nem sikerült. A küldetés különlegessége, hogy egy átalakított Boeing 747-es gép szárnya alá szereltek egy rakétát. Az indítás tehát csak átvitt értelemben történt Nagy-Britannia területéről: a gép felszállt Londonból, és az Atlanti-óceán fölött indították volna el.

Kiss László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a cél az volt, hogy kilenc kis műholdat állítson alacsony Föld körüli pályára. Azonban a rakéta második fokozata nem úgy indult be, hogy elérje azt a célzott pályát, amiből a műholdakat ki tudta volna szórni.

A Virgin Orbit már korábban is indított műholdakat, a legelső sikertelen volt 2020-ban, a következő négy ugyanezzel technológiával sikerült. Mindegyik az Egyesült Államok területéről történt, de most megpróbálták a brit kormányzat által erősen támogatott űrszektort megerősíteni. "Ez most nem járt sikerrel, de biztos vagyok benne, hogy ez a történet is folytatódni fog, mert nagy a verseny" – állapította meg Kiss László.

Az új módszerben van fantázia: az indítóhelyzet ugyanis általában az Egyenlítő közelében van, mert ott a Föld forgása is segíti a rakéták indítását. Ezt a hatást egy repülővel lehet kompenzálni a magasabb szélességeknél is.

"Az űripar iszonyatosan fejlődik. Beszélik, hogy 15 év múlva ezermilliárd dolláros piac lesz a világban, tehát a szereplők szeretnének nagyobbakká válni" – zárta gondolatát Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Az elmúlt napokban a geopolitikai események voltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Az ázsiai tőzsdék emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Európában ezzel szemben gyengébb volt a hangulat, a magyar tőzsde viszont fittyet hányt erre és új csúcsot döntött. Amerikában pedig a stagnálás volt jellemző a tőzsdéken.  Eközben Donald Trump meglepő módon visszakozott, hogy az eddigi legesélyesebb aspiránsnak gondolt Kevin Hassettet jelölje a Federal Reserve élére.  Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×