Infostart.hu
eur:
381.72
usd:
325.03
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Szergej Korszakov orosz kozmonauta által készített és a Roszkozmosz orosz űrügynökség által 2022. december 15-én közreadott kép a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) Szojuz moduljáról. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az orosz űrügynökség szivárgás miatt lemondta Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin orosz űrhajós december 14-re tervezett űrsétáját az űrállomás körül. Az orosz űrhajósoknak korábban, november 25-én már le kellett mondaniuk egy űrsétát, akkor az űrruhájukkal kapcsolatban merült fel gond.
Nyitókép: MTI/AP/Roszkozmosz/Szergej Korszakov

Kiss László az ISS-mentőakcióról: a visszatéréskor megfőttek volna az űrhajósok

Egy pilóta nélküli Szojuz MSz-23-as űrhajót küldenek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) február 20-án, hogy visszahozza a Földre az ott tartózkodó két orosz és egy amerikai űrhajóst. Kiss László csillagász, akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint ezt akár mentőakciónak is lehet nevezni.

A Nemzetközi Űrállomás egy alacsony Föld körüli pályán, nagyjából 450 kilométeres magasságban másfél óránként kerüli meg a Földet 30 ezer km/órás sebességgel, a Föld felszíni állapotokhoz képest extrém viszonyok közt.

Kiss László csillagász az InfoRádiónak kifejtette: az űrállomáson jelenleg hét űrhajós lakik, közülük négy amerikai a Dragon kapszulával érkezett, míg az oroszok szeptemberben három embert vittek fel a Szojuzzal. Ez utóbbi azonban december közepén meghibásodott, egy hűtőfolyadék-tartályból szivárgás történt. Az orosz vizsgálatok szerint a meghibásodást egy nagyjából egy milliméteres mikrometeroid becsapódása okozhatta.

"A szivárgás a Nemzetközi Űrállomáson mindenképpen egy magasabb kockázatú állapot" – jelentette ki Kiss László. A veszély nem is a mostani fenntartózkodásnál jelentkezett volna: ha ugyanis visszatértek volna azzal a kapszulával, akkor "a hűtőfolyadék nélkül

száz Celsius-fok fölé forrósodott volna fel a belseje, benne a három űrhajóssal. Ott biztosan megfőttek volna."

Emiatt küldik a csere Szojuz-kapszulát az űrhajósokért, ami február közepén ér fel, és márciusban hozza vissza őket. A sérült kapszulát pedig visszaküldik pilóta nélkül a Földre.

A Dragon-kapszula négy embert vitt fel, de nagy vészhelyzet esetén akár hét embert is el tud látni. A Nemzetközi Űrállomáshoz modulokból áll, melyek közt le lehet zárni a határt. "Nagy vészhelyzet esetén ezt nevezhetjük akár kimentésnek is" – mondta a csillagász. Megjegyezte: a helyzet nem annyira kritikus, hiszen december közepén történt a szivárgás, és január közepén jelentették be, hogy február közepén intézkednek.

A csillagász szerint a Nemzetközi Űrállomás jövője "komplikált kérdés", mert az orosz–nyugati együttműködési megállapodás 2025-ben lejár. A következő két évben ki kell deríteni, hogy lesz-e folytatás, mert az oroszok többször is bejelentették az elmúlt években, hogy már nem kívánnak részt venni a továbbiakban az űrállomás működtetésében.

A kérdés azért is lényeges, mert az űrállomás pályája zsugorodik a ritka, de létező légkörben a súrlódás miatt, ezért időnként meg kell emelni. Ezt korábban az oroszok végezték el, de 2025 után másnak kell ellátni ezt a feladatot, különben belép a földi légkörbe és lezuhan. Kiss László szerint az űrállomás működtetése politikai és gazdasági döntés is, mert a lejárati dátumán már régen túl van. A bejelentések alapján 2030-on túl már senki nem számol vele, még az amerikaiak is elengednék.

Nagy Britannia törekvése

Richard Branson milliárdos Virgin Orbit vállalata hétfőn először próbált műholdakat Föld körüli pályára állítani Nagy-Britannia területéről. A küldetés azonban egyelőre nem részletezett meghibásodás miatt nem sikerült. A küldetés különlegessége, hogy egy átalakított Boeing 747-es gép szárnya alá szereltek egy rakétát. Az indítás tehát csak átvitt értelemben történt Nagy-Britannia területéről: a gép felszállt Londonból, és az Atlanti-óceán fölött indították volna el.

Kiss László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a cél az volt, hogy kilenc kis műholdat állítson alacsony Föld körüli pályára. Azonban a rakéta második fokozata nem úgy indult be, hogy elérje azt a célzott pályát, amiből a műholdakat ki tudta volna szórni.

A Virgin Orbit már korábban is indított műholdakat, a legelső sikertelen volt 2020-ban, a következő négy ugyanezzel technológiával sikerült. Mindegyik az Egyesült Államok területéről történt, de most megpróbálták a brit kormányzat által erősen támogatott űrszektort megerősíteni. "Ez most nem járt sikerrel, de biztos vagyok benne, hogy ez a történet is folytatódni fog, mert nagy a verseny" – állapította meg Kiss László.

Az új módszerben van fantázia: az indítóhelyzet ugyanis általában az Egyenlítő közelében van, mert ott a Föld forgása is segíti a rakéták indítását. Ezt a hatást egy repülővel lehet kompenzálni a magasabb szélességeknél is.

"Az űripar iszonyatosan fejlődik. Beszélik, hogy 15 év múlva ezermilliárd dolláros piac lesz a világban, tehát a szereplők szeretnének nagyobbakká válni" – zárta gondolatát Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon – mondta az InfoRádióban az ELTE emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint gazdasági okokból is fontos az USA-nak Grönland, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugranak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódik az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×