INFORÁDIÓ
2022. augusztus 19. péntek
Huba

űrkutatás

konfliktus

háború

james webb

International Space Station Orbiting Earth. 3D Illustration.

Kiss László: háború és az új űrtávcső gyökeres változást hoz az űrkutatásba

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az űrbeli szovjet-amerikai együttműködésre rendkívül negatív hatással lesz az orosz-ukrán konfliktus - mondta Kiss László akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Kiss László az Arénában
 

Kiss László szerint kommunikációs háború zajlik a Nemzetközi Űrállomás jövőbeli sorsa kapcsán, mivel az oroszok szerves részei az űrkutatásnak. Jurij Boriszov, az aktuális Roszkozmosz-vezető korábban már bejelentette, az oroszok 2024 után nem vesznek részt a Nemzetközi Űrállomás fenntartásában. A probléma már február végén elindult, amikor a német-orosz együttműködésben használt eROSITA nevű röntgenteleszkópot lekapcsolták, mert a háborús helyzet "nem teszi lehetővé" a tudósok együttműködését – mondta az akadémikus.

Kourouból, az Európai Űrügynökség Dél-amerikai űrkikötőjéből rendszeresen indultak európai űrmissziók az orosz Szojuz hordozórakétával. Innen március elején távoztak az orosz mérnökök, és le is állították az együttműködést. Ráadásul a hazai Csillagászati és Földtani Kutatóközpontnak is van egy GRBAlpha nevű műholdja, amit Bajkonurból szintén egy Szojuz vitt föl.

"Az orosz űrkutatás és űrtechnika beépülése a világ globális űrszektorába most gyakorlatilag mindent leállított"

– fogalmazott Kiss László.

A szakértő kifejtette: az amerikaiak 1993-ban döntöttek úgy, hogy a Nemzetközi Űrállomás működtetését az oroszokra bízzák. Ekkor még Oroszország nemzetközi imázsa a maihoz viszonyítva "egész más" volt, akkor ez egy "racionálisnak tűnő" döntés volt. A Nemzetközi Űrállomás 420 kilométeres magasságban kering a Föld körül, ahol van egy nagyon ritka légkör, amiben a folyamatos súrlódás miatt lassul, és időnként "meg kell lökni", hogy magasabbra kerüljön. Ezt eddig az oroszok csinálták. Továbbá tíz éven át, 2011-2021-ig csak oroszok hordozók vittek fel embereket a Nemzetközi Űrállomásra. Ez utóbbi függésnek a leépítése tavaly megtörtént - utalt ezzel a SpaceX amerikai magánvállalat sikeres Dragon-küldetéseire.

Kiss László szerint 2022-ben a bizalmatlanság légköre nagy mértékben megerősödött.

A Föld körüli térrész katonai- vagy félkatonai alkalmazása tovább erősödik azáltal, hogy a Földön háború van,

és ez feszültséget okozhat az űrhajósok között.

"Ha adott esetben politikai célok elérése érdekében készítenek képeket az orosz űrhajósok, akkor vajon utána mit gondol a három amerikai az ISS-en? Nagyon-nagyon szkeptikus vagyok és nagyon-nagyon szomorú. A háború legszomorúbb az egészben. Az egész világunk alapjai most kaptak egy nagy ütést, és ezt megérzi űrkutatás, űrtechnika egyaránt" – tette hozzá.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az Inforádió Aréna című műsorában arról is beszélt, milyen meglepő ereményeket produkált eddig a James Webb, a minden eddiginél nagyobb és erősebb űrtávcső, melynek tudományos felvételeit július 11-én mutatták be.

"Ez egy hihetetlen technológiai siker. Legelőször, az első hat hónapban, olyan dolgokat néztek meg, amikről volt legalább egy Hubble űrtávcső által készített kép, vagy egy földi óriástávcsőves kép, mert akkor meg lehetett nézni, hogy ez mennyivel jobb. A Hubble a szemünk által is észlelt fényt detektálja, míg a James Wabb az infra fénytartományban működik, ráadásul több paraméterében tízszer-százszor jobb.

"Egy-két nagyságrenddel felülmúl minden korábbi űrteleszkópot, ami képeket alkotott a világegyetemről. Egyértelműen a jelenkor csúcsműszere a megfigyelő csillagászatban."

Ez a valaha épült legdrágább csillagászati teleszkóp a "földön-égen egyaránt", azonban a szakértő szerint nem vitás, hogy megérte létrehozni.

"Azért ne legyenek illúzióink. A megérte-e kérdésnél vegyük észre: a távcsövek kifejlesztésében a tudomány és technika mellett kéz a kézben ott van akár finanszírozóként, akár megvalósítóként a hadsereg, a védelmi erők. Nyilvánvalónak tekintem, hogy ha a Hubble-űrtávcső mintájára voltak földfigyelő űrtávcsövek, akkor a James Webb mintájára is már léteznek, vagy fognak létezni összehajtogatva kiküldött űrtávcsövek, amelyek nem kifelé, az űrbe néznek, hanem befelé. Adott esetben megnézik, milyen újság hever éppen az orosz elnök íróasztalán" - illusztrálta a fejlesztések jelentőségét némi túlzással Kiss László.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója kifejtette: a hétköznapi élet is profitálhatott mindebből és a tudósok is örülnek a James Webb működésének. A Hubble-űrtávcsőhöz is kellettek olyan adatfeldolgozó algoritmusok, amik ma már benne vannak az okostelefonok, a kamerák szoftvereiben, úgyhogy akár az új űrtávcsőből is "kipöröghetnek" ilyenek a hétköznapi használatba. "Akárki is használ még a James Webbhez kapcsolódó technológiát, nyilvánvalóan megérte ezt az egészet kifejleszteni" – tette hozzá.

Nyitókép: 3DSculptor/Getty Images

Kapcsolódó hang

A háború és az űrkutatás - Aréna részlet
 
Az új űrtávcső és az űrkutatás - Aréna részlet
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018