eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
Industrial equipment (pipes, manometer/pressure gauge, levers, faucets, indicators) in a natural gas compressor station.
Nyitókép: CatEyePerspective/Getty Images

Megállapodtak: csökkentik a gázfelhasználást az uniós tagállamok, de önkéntes alapon

Csak Magyarország szavazott nemmel. A bizottsági elnök az augusztus 1-től nyolc hónapra szóló korlátozást eredetileg kötelező érvényűnek írta volna elő, de a vállalás egyelőre önkéntes lesz.

Az ARD közszolgálati televízió és a Der Spiegel a dpa német hírügynökségre hivatkozva számolt be arról, hogy a tagállamok energiaügyi miniszterei a nap folyamán már az eléjük terjesztett terezettről vitáznak, és minden bizonnyal szentesítik azt.

Urusula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kevéssel dél után osztotta meg a Twitteren, hogy megszavazták a megállapodást.

A Portfolio azt írja Claude Turmes luxemburgi külügyminiszter Twitter-bejegyzése alapján, hogy

csak Magyarország szavazott nemmel.

Az egyezmény célja, hogy a lehetőségekhez mérten csökkentsék azokat a kockázatokat, amelyek az orosz gázszállítások teljes leállása okozna.

Az Energiaügyi Tanács rendelete szerint valamennyi EU-tagállam augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon kötelezik el magukat, amennyiben viszont az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó "uniós riasztást" hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező valamennyi tagállam számára.

A gázfelhasználás csökkentésének célja, hogy már a tél beállta előtt, majd annak folyamán a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, hogy felkészülten várják az orosz gázellátás esetleges zavarait - írták.

A rendelet azonban egyebek mellett lehetőséget biztosított arra, hogy

  • azok a tagországok, melyek nincsenek összekapcsolva más tagországok gázhálózataival, menetességet kérjenek a kötelező gázfelhasználás csökkentére vonatkozó célok teljesítése alól.
  • Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek összehangolva az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek áramtermelése nagymértékben függ a gáztól, szintén mentességet élvezhetnek a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében.
  • A tagállamok akkor is eltérést kérhetnek a célérték teljesítésétől, ha elérték gáztárolási kapacitásuk maximumát,
  • ha nagymértékben függenek a gáztól, mint az alapvető fontosságú iparágak alapvető energiaforrásától, vagy
  • gázfogyasztásuk az elmúlt évben legalább 8 százalékkal nőtt az elmúlt öt év átlagához képest.

A tagállamok megállapodtak abban is, hogy intézkedéseik hatása nem érinti a védett fogyasztókat, köztük a háztartásokat és a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, például az alapvető fontosságú szervezeteket, az egészségügyet és a védelmi hatóságokat. A lehetséges intézkedések közé egyebek között a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentése, az iparban használt üzemanyag felváltását ösztönző intézkedések, nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és a hűtés csökkentésére irányuló célzott kötelezettségek tartozhatnak.

A rendelet kivételes és rendkívüli, korlátozott időre szól. Egy évig marad érvényben, az Európai Bizottság azonban 2023 májusáig vizsgálatot végez, hogy mérlegelje meghosszabbításának szükségességét - tették hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendelet tanácsi elfogadását követően kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta:

"az EU a mai napon döntő lépést tett annak érdekében, hogy felkészülten nézzen szembe a Vlagyimir Putyin orosz elnök okozta teljes gázkimaradás veszélyével".

Szavai szerint a rekordidő alatt elért megállapodás biztosítani fogja a gázfogyasztás rendezett és összehangolt csökkentését az Európai Unióban, és szavatolja, hogy Európa megfelelően készülhessen fel a következő télre. A gázfelhasználás 15 százalékos csökkentése iránti közös elkötelezettség jelentős lépés, ugyanis segít elérni azt a célt, hogy a gáztározók elégséges töltöttségi szintet érjenek el már a tél beállta előtt - mondta.

"Az EU minden tőle telhetőt meg fog tenni az ellátás biztonságának biztosítása és a fogyasztók, köztük a háztartások és az ipari szereplők védelme érdekében" - fogalmazott.

A Gazprom hétfői bejelentése, miszerint az Európai Áramlat gázvezetéken keresztül tovább csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat, minden igazolható technikai ok nélküli, és Oroszország, mint energiaszolgáltató megbízhatatlanságát mutatja - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Az elmúlt napokban több uniós tagállam – legutóbb Lengyelország – jelezte, hogy nem ért egyet a gázfelhasználás kötelező csökkentésével. Lengyelország előtt Görögország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Franciaország, valamint Málta és Ciprus foglalt hasonlóan állást.

Címlapról ajánljuk

Magyarics Tamás: nehéz helyzetben Donald Trump, fontos döntést kell meghoznia

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem – közölte a Fehér Ház szóvivője. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint az amerikai elnöknek bel- és geolpolitikai, valamint energiaellátási szempontokat is mérlegelnie kell a beavatkozás kapcsán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

A Fehér Ház június 19-én jelentette be, hogy Donald Trump hamarosan döntést hoz arról, hogy az Egyesült Államok mit lép Iránnal kapcsolatban. Karline Leavitt szóvivő annyit konkretizált, hogy legkésőbb két hét múlva minden kiderül, eddig dönt az amerikai elnök a beavatkozásról. Dmitrij Medvegyev 2008 és 2012 között volt Oroszország első embere, és máig befolyásos szerepelőként jelenik meg a médiában. Ezúttal a Jeruzsálem és Teherán között zajló háborút értékelte, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen következményekkel járhat az izraeli légierő bombázása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×