eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A brit Brexit Párt képviselői hátat fordítanak az európai himnusz ideje alatt az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Botrányos kezdés az Európai Parlamentben

A május végi választásokat követően megalakult kedd reggel Strasbourgban az új Európai Parlament (EP), amelynek elnökét és alelnökeit szerdán megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e brüsszeli csúcstalálkozójukon a tisztújításról.

Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnuszának a meghallgatásával kezdődött. Amint az Örömóda felcsendült, a brit Brexit Párt képviselői hátat fordítottak a pulpitusnak, egyes euroszkeptikus politikusok pedig ülve maradtak.

A brit liberális demokraták "Stop Brexit" feliratú pólókban vonultak be az ülésterembe.

Az ülésteremben többen is tiltakoztak amiatt, hogy három katalán politikus, köztük Carles Puigdemont volt katalán elnök nem tudta felvenni az elnyert mandátumát, miután a spanyol központi választási bizottság ezt arra hivatkozva nem tette lehetővé, hogy nem jelentek meg személyesen a madridi eskütételi ceremónián.

Tajani közölte, hogy szerdán megválasztják a testület új elnökét, jelentkezni még este 10 óráig lehet. A jelöltséghez valamely frakció vagy legalább 38 képviselő támogatása szükséges.

Sajtójelentések szerint eddig

  • a zöldpárti Ska Keller,
  • az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) részéről Jan Zahradil, valamint
  • Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL)

politikusa jelentette be az indulását.

Az olasz politikus felszólalásában az "európai demokrácia házának" nevezte az EP-t, és hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény.

Kisorsoltak nyolc számlálóbiztost a másnapi voksolásra, köztük Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnököt is.

Az EP egyik szóvivője leszögezte, hogy bár egy nappal már elhalasztották az eredetileg keddre tervezett szavazást, nincs mód az elnökválasztás időpontjának újabb változtatására, akkor sem, ha a tagországok állam- és kormányfői addig nem tudnak megállapodni a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiről.

Szakemberek szerint amennyiben így lesz, és az EP teszi meg végül az első lépést a tisztújításban, az behatárolja a többi elnöki poszt betöltésének lehetőségét.

Keresd a nőt!

A képviselők 28 tagállam 190 politikai pártját képviselik.

A képviselők 61 százaléka új, 60 százalékuk férfi, 40 százalék a nők aránya - olvasható a parlament közleményében.

A legfiatalabb képviselő Kira Marie Peter-Hansen Dániából (21), a legidősebb az olasz Silvio Berlusconi (82).

Az új Parlamentben hét képviselőcsoport van, eggyel kevesebb, mint az előző Házban.

A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők azonban bármikor dönthetnek úgy, hogy belépnek egy képviselőcsoportba. 2009 óta a Parlament Eljárási szabályzata szerint képviselőcsoport alakításához legalább hét tagállamból minimum 25 képviselő szükséges.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×