A hitelezési válság nem kímélte Oroszországot sem, ahol napokon át zárva tartottak a vezető tőzsdék az indexek drámai esése nyomán.

Az ország gazdasági életében nagy szerepet játszó üzletemberek, az oligarchák pedig a földi haladó számára látványosnak tűnő veszteségeket szenvedtek, de helyzetük azért nem rendült meg. Oleg Gyeripaszka, fémipari cézár, az ország leggazdagabb embere, aki a Forbes magazin szerint 28 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett, például komoly eladásokra kényszerült.

Gyeripaszka számára különösen sokat jelentett, hogy tavaly részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb autóalkatrészgyártó cégében, a kanadai Magnában. Hitelezői nyomására azonban kénytelen volt megválni közel másfél milliárd dollárért vett, 20 százaléknyi részesedésétől. Ráadásul a részvények az eladás pillanatában a korábbi érték kétharmadát érték csak, így a mágnás 630 millió dollárt veszített

Az oligarcha hányattatásai itt még nem értek véget: búcsút kellett mondania még ugyanazon a héten a német Hochtief építőpari cégben birtokolt 10 százalékos részesedésének is. Pedig egy évvel korábban még többségi tulajdonos akart lenni.

Gyeripaszka a Magyarországon is ismert Strabag egynegyedét is birtokolja, és ez a cég segítette ki 500 millió euróval, hogy rendezze tartozását a Deutche Bank felé. Ezenkívül az oligarcha számára kellemetlen hír volt, hogy azt követően, hogy cége 15 milliárd dollárért megvette a Norilsk Nikkel, a világ legnagyobb nikkel-gyártójának egynegyedét, a vállalat részvényei 60 százalékot vesztettek értékükből.

A Financial Times becslései szerint a vezető orosz oligarchák, Vlagyimir Liszin, Roman Abramovics, Alexej Mordasov és Vlagyimir Potanyin 230 milliárdot buktak május óta.

Mindeközben a nyári kaukázusi háború és a hitelválság miatt több mint 20 milliárd dollárnyi külföldi tőke hagyta el Oroszországot. Az orosz gazdaság egynegyed részben külföldi pénzből finanszírozza a belső fogyasztást, így a krízis az ottani cégeket is érzékenyen érinti.

A hónap elején a Standard and Poor's hitelminősítő még arra figyelmeztetett, hogy jelentős tartozásaik miatt még az olyan nagy cégek, mint a Gazprom és Rosznyefty is megrendülhetnek. A múlt héten azonban az orosz kormány közel 200 milliárd dolláros segélycsomagot jelentett be, a pénzt a három nagy állami bankba pumpálják, és az egyes cégek maximum két és félmilliárd dolláros segélyért folyamodhatnak. Ezen kívül további 50 milliárdot fordíthatnak a külföldi tartozások csökkentésére a vállalatok.

Vlagyimir Putyin minszterelnök jelezte, melyek azok az ágazatok, amelyek a sor elején állhatnak: ezek az építőipar, a lízing, a gépipar és a fegyvergyártás. A Financial Times szerint mindez azt jelenti, hogy az orosz állam tovább növeli befolyását a gazdaságban.