Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
driving a car
Nyitókép: Bim/Getty Images

Emelik a sebességhatárt Magyarországon, de nem minden járműnél

A KRESZ-tervezet szerint maradnának a jelenleg érvényben lévő korlátozások a személyautóknál, de a nagyobb járművek gyorsabban haladhatnának lakott területen kívül.

Az autonavigator.hu összefoglalója szerint a 3,5 tonnánál nagyobb járművek (pl.: nyerges vontató, autóbusz) kategóriájában a tervezet szerint lakott területen kívül 90 km/órára módosulna a legnagyobb megengedett sebesség.

A vezess.hu azt teszi hozzá, hogy a 2,55 méter szélességet el nem érő mezőgazdasági vontatók (traktorok) pótkocsi nélkül és lakott területen kívül 60 km/órás maximális sebességének a megengedése is terv.

Kivételt jelentenek a különleges körülmények, vagyis a korlátozott látási viszonyok, vagy éppen a nedves, csúszós útburkolat.

Szintén fontos módosítás lehet, hogy mostantól csak olyan gépjárművek hajthatnának fel a gyorsforgalmi utakra, amelyek folyamatosan minimum 70 km/órás sebességgel képesek haladni (jelenleg a jogszabály a sík úton 60 km/órát írja elő).

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×