Bár Moszkvában azt mondják: nincs köze a kaukázusi háborúra adott nyugati válaszhoz annak, hogy orosz stratégiai bombázók érkeztek Venezuelába, egy hadgyakorlatra, az utóbbi időben egyre inkább érezhető, hogy Oroszország gyakran próbál gátat vetni az Egyesült Államok befolyásának, és eközben úgy érzi: csak visszaadja, amit kapott.

Az amerikaellenességéről ismert és orosz fegyverszállítási üzleteket kötött Hugo Chávez elnök lelkesen üdvözölte az orosz bombázók érkezését. Chávez számára külön örömöt okoz, hogy "mindez a jenkik orra előtt történik", és ő maga is szívesen vezetné is a két TU-160-as egyikét.

Az oroszok által Fehér Hattyúnak, a NATO által Black Jacknek hívott stratégiai bombázó a hidegháború legnagyobb harci gépe volt. Kétszer gyorsabban repül a hangsebességnél, és atomfegyvereket is célba tud juttatni. Az amerikai média - orosz forrásokat idézve - fontosnak tartotta kiemelni, hogy nukleáris eszközt nem szállítanak a Black Jackek, és néhány napon belül hazatérnek. Moszkva üzenete azonban érthető: ha az amerikaiak Lengyelországba rakétákat telepítenek, akkor ők a Karib-tengeren vonultatják fel haditechnikájukat.

Egy másik, hasonlóan az amerikaiaknak szóló gesztus volt, amikor Dmitrij Medvegyev orosz elnök a kaukázusi háború után fogadta a Washington által páriaként kezelt Basar Asszad szíriai elnököt. Az amerikaiak a terrorizmus támogatásával és a szomszédos Libanon destabilizálásával vádolják Asszadot, de az ellenpólus szerepére vágyó Moszkvának jól jött a látogatása, különösen, hogy a szíriai vendég a nagy nyilvánosság előtt elmondta: jogosnak látta Oroszország Grúzia elleni akcióját.

Szoros összefüggés

Egy a liberális orosz médiában most felmelegített, amúgy még februárban megjelent amerikai tanulmány szerint szoros összefüggés van Moszkva külpolitikai hangneme, és az olaj világpiaci árának alakulása között.

A jobboldali Amerikai Vállalkozási Intézet 2000-2007 között pontozta az orosz külpolitikai gesztusokat. Úgy találta, hogy amikor alacsony volt az olajár, Moszkva a nyugat szövetségeseként viselkedett, amikor felment, akkor pár hónappal később mindig keményebb álláspontot vett fel.

Az orosz-grúz háborút megelőzően egy hónappal is rekord magasan állt az olaj ára - teszi hozzá a Nyezaviszimaja Gazeta. Ezt az okfejtést egyes orosz elemzők sem utasítják el, és például Jegor Gajdar volt miniszterelnök azt is hozzáteszi: minél magasabb az olajár, annál kevesebb késztetést érez a hatalom az ország gazdaságának modernizálására.

Mások viszont a Nyugatot is okolják: a viszony akkortól kezdett elmérgesedni, amikor Bush elnök, első hivatali periódusa alatt felmondta a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló egyezményt - mondják.