Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál

Elveszettnek hitt felvételek leplezik le a terroristákat

A Spiegel hamburgi hírmagazin főszerkesztőjének sikerült felkutatni azokat a hangszalagokat, amelyek több mint 30 évvel ezelőtt a stuttgarti bíróság zárt tárgyalásán készültek a Vörös Hadsereg Frakció nevű szélsőbaloldali terrorcsoport vezetői elleni per során. A hangfelvételeket felhasználják a szeptember elejére tervezett tévés dokumentumfilmben.

30 éven át elveszettnek hitték az eredeti hanganyagot, de a Vörös Hadsereg Frakcióról készülő dokumentumfilm készítői, köztük a Spiegel főszerkesztője, a stuttgarti fellebbviteli bíróság archívumában váratlanul rábukkant a hangszalagokra.

A hatóságok, valamint az akkori per vádlottjainak beleegyezésével mintegy 12 órás felvétel állt a rendelkezésükre a két részes történelmi dokumentum-műsor összeállításánál. Ebből részleteket játszanak be a szeptember elejére tervezett adásban, amelynek során a Vörös Hadsereg Frakció bíróság elé került - és azóta elhunyt - valamennyi vezetője, köztük Ulrike Meinhof, Andreas Baader és Gudrun Ensslin vallomása is hallható lesz.

Radikális diákmozgalomból nőtt ki

A Vörös Hadsereg Frakció vagy más néven, két alapítójáról, Andreas Baaderről és Ulrike Meinhofról elnevezett Baader-Meinhof Csoport 1968-ban a radikális baloldali diákmozgalmakból kinőtt nyugat-német terrorcsoport volt, amely a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi anyagi és a palesztin terrorszervezetek fegyveres támogatását is élvezte.

A csoport a működését 1968. április 2-án, két frankfurti áruházlánc felgyújtásával kezdte meg. Ezért az akcióért Andreas Baadert és Gudrun Ensslint három éves börtönbüntetésre ítélték. A Konkret magazin egyik ismert baloldali újságírója, Ulrike Meinhof meglátogatta őket a börtönben, ahol sikerült őt meggyőzniük nézeteik helyességéről.

Az RAF a később ismertté vált formájában 1970. május 14-én tűnt fel a színen, amikor is egy fegyveres kommandója immár a közben csatlakozott Ulrike Meinhof vezetésével kiszabadította a foglyokat a börtönből. Az ezt követő években a Vörös Hadsereg Frakció számos ember életét követelő merényleteket követett el.

Börtönbüntetés a vezetőknek

Vezetőik egy részét 1974-ben sikerült letartóztatni, és az 1975. május 21-én kezdődött perben Baadert, Ensslint, Meinhofot és Raspét 10 évnél hosszabb börtönre ítélték. Az önmagával meghasonlott Ulrike Meinhof 1976. május 9-én felakasztotta magát a cellájában.

Követőik a 90-es évek elejéig több merényletet hajtottak végre, de vezetőik idővel rendőrkézre kerültek, és a szervezet időközben feloszlatta önmagát.

Hanganyag: Vincze András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

A hazai filmművészetben végzett kiemelkedő munkásságáért életműdíjjal tüntették ki Gáspár Sándort az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész most 70 éves és eddigi pályafutása során több mint hetven filmben szerepelt. A legtöbbet Grunwalsky Ferenccel forgatott, de sokat dolgozott együtt – mások mellett – Molnár Júliával, Koltai Róberttel és Rudolf Péterrel. Az InfoRádió az életműdíjról kérdezte Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×