Infostart.hu
eur:
387.14
usd:
328.82
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás

Elveszettnek hitt felvételek leplezik le a terroristákat

A Spiegel hamburgi hírmagazin főszerkesztőjének sikerült felkutatni azokat a hangszalagokat, amelyek több mint 30 évvel ezelőtt a stuttgarti bíróság zárt tárgyalásán készültek a Vörös Hadsereg Frakció nevű szélsőbaloldali terrorcsoport vezetői elleni per során. A hangfelvételeket felhasználják a szeptember elejére tervezett tévés dokumentumfilmben.

30 éven át elveszettnek hitték az eredeti hanganyagot, de a Vörös Hadsereg Frakcióról készülő dokumentumfilm készítői, köztük a Spiegel főszerkesztője, a stuttgarti fellebbviteli bíróság archívumában váratlanul rábukkant a hangszalagokra.

A hatóságok, valamint az akkori per vádlottjainak beleegyezésével mintegy 12 órás felvétel állt a rendelkezésükre a két részes történelmi dokumentum-műsor összeállításánál. Ebből részleteket játszanak be a szeptember elejére tervezett adásban, amelynek során a Vörös Hadsereg Frakció bíróság elé került - és azóta elhunyt - valamennyi vezetője, köztük Ulrike Meinhof, Andreas Baader és Gudrun Ensslin vallomása is hallható lesz.

Radikális diákmozgalomból nőtt ki

A Vörös Hadsereg Frakció vagy más néven, két alapítójáról, Andreas Baaderről és Ulrike Meinhofról elnevezett Baader-Meinhof Csoport 1968-ban a radikális baloldali diákmozgalmakból kinőtt nyugat-német terrorcsoport volt, amely a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi anyagi és a palesztin terrorszervezetek fegyveres támogatását is élvezte.

A csoport a működését 1968. április 2-án, két frankfurti áruházlánc felgyújtásával kezdte meg. Ezért az akcióért Andreas Baadert és Gudrun Ensslint három éves börtönbüntetésre ítélték. A Konkret magazin egyik ismert baloldali újságírója, Ulrike Meinhof meglátogatta őket a börtönben, ahol sikerült őt meggyőzniük nézeteik helyességéről.

Az RAF a később ismertté vált formájában 1970. május 14-én tűnt fel a színen, amikor is egy fegyveres kommandója immár a közben csatlakozott Ulrike Meinhof vezetésével kiszabadította a foglyokat a börtönből. Az ezt követő években a Vörös Hadsereg Frakció számos ember életét követelő merényleteket követett el.

Börtönbüntetés a vezetőknek

Vezetőik egy részét 1974-ben sikerült letartóztatni, és az 1975. május 21-én kezdődött perben Baadert, Ensslint, Meinhofot és Raspét 10 évnél hosszabb börtönre ítélték. Az önmagával meghasonlott Ulrike Meinhof 1976. május 9-én felakasztotta magát a cellájában.

Követőik a 90-es évek elejéig több merényletet hajtottak végre, de vezetőik idővel rendőrkézre kerültek, és a szervezet időközben feloszlatta önmagát.

Hanganyag: Vincze András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×