Infostart.hu
eur:
390.23
usd:
339.46
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Senki földjén a légitársaságok

Az európai légitársaságok jogilag a senki földjére kerültek, mert az Egyesült Államok és az Európai Unió nem tudott megegyezni az utasok adatainak kezeléséről.

A légitársaságok, amelyektől az Egyesült Államok továbbra is azt kéri, hogy az oda repülő utasokról 34 féle információt adjanak ki, most két megoldás közül választhatnak.

Az egyik, hogy megadják az amerikaiaknak a kért adatokat - mint például az utasok lakcíme és a jegyvásárlások fizetési módja. Ebben az esetben bármelyik uniós tagország utasai beperelhetik őket a személyi adatok jogosulatlan kiadása miatt.

A másik változat az, hogy nem adják ki a kért adatokat, ekkor viszont az Egyesült Államok megtagadhatja tőlük a repülési engedélyt.

A vita természetesen 2001. szeptember 11-ige nyúlik vissza. Az Egyesült Államok az akkori merényleteket követően számos rendszabályt szigorított meg, 2004-től pedig a két fél közötti terrorellenes egyezmény alapján kér lényegesen több adatot az Amerikába repülő utasokról.

Az egyezmény személyi adatokra vonatkozó részét viszont egy európai bíróság májusban jogellenesnek minősítette, és szeptember 30-ig kellett volna valamilyen módon - vagy a szerződés, vagy a vonatkozó uniós előírások módosításával - véget vetni a jogsértésnek.

A felek viszont nem tudtak megállapodni a határidő lejártáig. Az amerikai belügyminiszter október 6-ára egy új egyezmény-tervezetet készít elő, egyelőre viszont bármit is tesznek a légitársaságok, valamelyik fél előírásait biztosan megsértik.

Az európai légitársaság szövetsége arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a jogi bizonytalanságot nem sikerül rövid idő alatt megszüntetni, rendkívül súlyos fennakadásokra lehet számítani a transzatlanti légi forgalomban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×