A nyugdíjbiztosítási szerződések száma az idén már átlépi a négyszázezres küszöböt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz). A szövetség emlékeztetett: Magyarországon 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, azóta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint.

A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti, miután az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét. A törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, így év végén jellemzően nagyon sok ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor – jelezte a Mabisz.

A maximális adókedvezmény eléréséhez az szükséges, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen.

A szövetség felidézte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő. A 2020-as adóévre vonatkozóan több mint 312 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, csaknem 15,3 milliárd forint összegben. Ez fejenként átlag közel 49 ezer forint adókedvezményt jelentett, szemben az öt évvel korábbi 44 ezerrel.

A gyermeket nevelő szülők jövő év elején visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk (szja) összegét, legfeljebb az átlagjövedelemig. Ez a Mabisz szerint jövőre akár lökést is adhat az öngondoskodásnak, mert az szja-visszatérítés gyarapíthatja a nyugdíjmegtakarítást. Annyi a különbség, hogy az adó-visszatérítés összege nem automatikusan érkezik az öngondoskodási számlára, hanem a megtakarítónak kell egy eseti befizetéssel elhelyeznie. Ebben az esetben is jár a befizetések utáni 20 százalékos adóvisszatérítés – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A szövetség közölte azt is, hogy az európai biztosítók szervezete, az Insurance Europe idei, 16 ország 16 ezer lakójára kiterjedő kutatása szerint a magyarok 48 százalékának nincs semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítása, ami jóval magasabb a 38 százalékos átlagnál.

A felmérésben az európaiak ötöde mondta azt, hogy a járvány hatással volt a nyugdíjmegtakarításaira.

A magyarok esetében ez harminc százalék volt. A legtöbben csökkentették rendszeres befizetéseiket vagy elhalasztották azok tervezett megkezdését, mindössze három százaléknyian adták fel terveiket – épp olyan arányban, mint amennyien növelték félretett összegeik nagyságát. Ezzel a magyarok a vizsgált európai mezőny középső harmadában helyezkednek el. A görögök, portugálok vagy az írek esetében például jóval nagyobb hatása volt a pandémiának a nyugdíjmegtakarításokra.

A hosszú távú megtakarítók kockázatvállalási hajlandósága igen alacsony. Az európai válaszadók 83 százaléka biztos szeretne lenni abban, hogy legalább a befektetett pénzét visszakapja, s csak tizenhét százalék vállalná a magasabb megtérülést úgy is, ha közben esetleg a pénze egy részének elvesztését kockáztatná.