Kicsit mindig jobb a karácsonyi rendelés, mint az előző évi, köszönhetően annak is, hogy az emberek egyre inkább rájönnek, nemcsak a karácsony miatt, hanem az egészségük miatt is fontos a halfogyasztás – vélekedett Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője.

A hazai haltermés bőséges, így

mindenféle fajtából várható kínálat a piacokon.

Újdonság a pecsenyeharcsa, a magyar szürkeharcsa megjelenése a piacon, amelyből két–három kilós korában, a szakember megfogalmazása szerint "szenzációs ételek készíthetők". Süllőből gyengébb, míg pisztrángból, tokhalakból és pontyból bőséges és folyamatos a választék. Lehet válogatni a 1,5-2 kilósoktól az egészen nagy, 3,5-4 kilós példányokig.

Ami a legfontosabb: nem fognak emelkedni az árak, emelte ki Lévai Ferenc, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy a vásárlók 6-10 százalékkal olcsóbban kapják meg a halat, miután az inflációt és az egyéb áremelkedések nyűgeit a halászok viselik, köszönhetően a bőséges keresletnek és a halfogyasztás évközbeni fogyasztásának népszerűsítésére vonatkozó szándéknak.

A szóvivő arról is beszélt az InfoRádióban, szeretnék, ha sokkal aktívabb lenne a halfogyasztás, és ha nemcsak az ünnep hala lenne ponty, hanem az is ünnep lenne, amikor halat fogyasztunk. Új kezdeményezésük a halpéntek, ami halfogyasztásra ösztönözné a lakosságot.

Úgy látja, az ágazatot érintő áfacsökkentés az elmúlt két évben már lecsengett, de a lehető legpozitívabb hatást érte el. Hozzátette azonban, hogy miután

a kereskedelem némileg "árgyilkosnak" mondható, ők ugyanis hiába csökkentik az árakat, nyelik le az áfát, attól még a piacon nagyon lassan következik be az ár stabilizációja.

Ezt szolgálja a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet kezdeményezése, amely szerint a termelők egy szövetségen keresztül valamelyest a saját kezükbe vennék a halpiacot, véget vetve az egymásra mutogatásnak a kereskedőkkel, akik pár nap alatt 30-40 százalékot megkeresnek a terméken, míg a termelők két-három év munkájával 4-5 százalékot keresnek a halon, fogalmazott Lévai Ferenc.

A jövő évi terveik között szerepel, hogy javítsák a közvetlen értékesítés jelenleg körülbelül 15-20 százalékos arányát, amin helyi vágó- és feldolgozó pontok, illetve kiszállító járművek láncolatával próbálnak javítani.

Halértékesítés nélküli helyekre kihelyeznek olyan hűtőket, amelyeket a közeli halgazdaságok egy héten egyszer feltöltenek áruval. Mint fogalmazott, a halboltokat nagyon nehéz fenntartani, egy-egy cég nem is képes erre, ezért is szükségesek az összefogások.

Lévai Ferenc arról is beszámolt, hogy jelentősen emelkedett a feldolgozott termékek aránya, még faluhelyen is, miután a piac ezt kikényszerítette. A következő időszakban pedig újabb nagy feldolgozók épülhetnek, amelyek talán már a közétkeztetés szintjéig is képesek lesznek terméket készíteni.

Jól teljesít a pulykapiac

A pulykaágazat 2018 második félévében, valamint egész 2019-ben nagyon jól teljesített, ami azt jelenti, hogy keresleti piac van és megfelelőek az árak is, mind a felvásárlói, mind pedig az értékesítési oldalon. Míg a takarmányárak nem változtak, az energiaárak és a munkabérek jelentősen emelkedtek, ami az önköltségekben is megjelentek – erről már a Magyar Pulykaszövetség elnöke beszélt az InfoRádióban.

Erdélyi István arról is beszámolt, hogy az utóbbi időszakban a hazai piacon is szép eredményeket értek el, azonban továbbra is az exportpiac a meghatározó, ilyen szempontból a pulykaágazat kitett, de az európai tendenciák jók, és ez a jövő évben is így lesz. Emlékeztetett,

az afrikai sertéspestis (ASP) nagy mértékben megritkította a kínai sertésállományt, ennek következtében az európai szárnyas-raktárak szépen leürültek.

A szakember Nagy-Britannia Unióból való távozásával kapcsolatban úgy fogalmazott: "a folyón akkor kell átkelni, amikor odaérünk". A szövetség azonban úgy látja, hogy a szigetország nem önellátó, a magyar pulykára ezután is szükségük lesz, jelenleg ugyanis fontos piacnak számít az Egyesült Királyság. Jelenleg nincs bizonytalanság, rövidtávú szerződések vannak, és minden onnan érkező rendelést igyekszenek teljesíteni.

Az elnök kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy a Sága 2013-as kiesése jelentősen érintette a kapacitást a hazai pulykaágazatban, hiszen az meghaladta a 40 ezer tonnát. Így a 2004-es 140 ezer tonnáról mára 97 ezer tonnára esett vissza a magyar pulykaágazat termelése, ez pedig jelenleg nem is bővíthető, legfeljebb, ha az automatizálás irányába megy el az ágazat. Ez jelenthet 15-20 százalékos kapacitásnövekedést.

Azokat az élő pulykákat, amelyeket nem tudnak a magyar piacon értékesíteni a nyugat-magyarországi termelők, azokat zömmel lengyel, osztrák és német vágóhidakra viszik. A szakember úgy véli, az

automatizálásra több vágóhíd is képes lenne, ezáltal növelve a termelését, anélkül, hogy új gyárat kellene felépíteni,

ami 15-20 milliárd forintos beruházást jelentene az ágazatnak összességében.

A magyarországi pulykafogyasztás jelenleg stagnál, évi négy–négy és fél kiló körül alakul, míg 15 évvel ezelőtt hét és fél kilogramm volt. A szövetség úgy véli, a jobb életkörülmények következtében emelkedhet a fogyasztása, és reményeik szerint fog is.