Az utóbbi évek főbb tendenciáit összefoglalva Simor András kifejtette: agresszív verseny bontakozott ki a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacán, ez nem annyira az árakban jelentkezett, mint inkább a fogyasztókra "tolt" kockázatokban, és a hatásai ma is érezhetők, például a devizaalapú eladósodásban.

A válság hatására fokozottabban figyelnek a hatóságok a lakosság érdekeire, de aki nem akarja magát megvédeni, azt más sem tudja megvédeni - mondta a szakember, aki szerint fontos, hogy a fogyasztó tudja, mit vásárol. Ellenkező esetben veszteség keletkezik, nemcsak a vásárlónál, hanem a termék értékesítőjénél is, hiszen a boldogtalan fogyasztó egy idő után elhagyja szolgáltatóját.

A pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggésben hosszú távú tanulási folyamatra van szükség, és bár az idő pénz, de amit ebbe a folyamatba fektet az ország, az még mindig sokkal kevesebb, mint amit egy válság során el lehet veszíteni, azért, mert nem voltak tisztában a fogyasztók azzal, hogy milyen pénzügyi terméket vásároltak. A tanulási folyamatban össze kell fognia az állami, a pénzügyi és a civil szférának - mondta a jegybankelnök.

Hozzátette: ez érdeke a pénzügyi szektornak is, hiszen hosszú távon az a jó fogyasztó, aki érti a folyamatokat, és elégedett. Az ismeretek hiánya viszont bizalmatlansághoz vezet, és gátolja az új banki szolgáltatások elterjedését.

Simor András megjegyezte: Magyarországon magas a készpénzfizetés aránya, ami nagyon költséges. Korábban évi nyolcmilliárd forintot emésztett fel a készpénzkibocsátás és -forgalmazás, az 1-2 forintos érmék kivonásával és a 100-200 forintos érmék bevezetésével ez a kiadás négymilliárdra csökkent, de nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon magas.

Azzal kapcsolatban, hogy a sárga csekken történő befizetések költségét a használók fizessék-e meg, közölte: tudomásul kell venni, hogy a sárga csekkek kezelése is pénzbe kerül, tehát valakinek ki kell fizetnie, és csak az a kérdés, hogy az fizessen, aki használja, vagy át lehet-e hárítani másokra ezt a költséget.

Az MNB elnöke beszélt arról is, hogy jelenleg a felmérések szerint az emberek jelentős része nincs tisztában az alapvető pénzügyi folyamatokkal, nem nyitott az új ismeretekre, és érthető, de mégis káros jelenség az is, hogy a lakosság jelentős hányada rövid távon gondolkodik, egyszerűen csak szeretné kihúzni a hónap végéig.

Ebben a helyzetben fontos, hogy legalább a fogékonyabb fiatal rétegekhez eljussanak az alapvető gazdasági ismeretek - fogalmazott Simor András.

A jegybankelnök hangsúlyozta: az ország akkor tud előrelépni, ha képes egyre összetettebb szolgáltatásokat előállítani, amihez képzettebb emberek kellenek.

A gyorsan változó környezetben legfontosabb az alkalmazkodási, tanulási képesség fejlesztése. A "jó pap holtig tanul" elve egyáltalán nem új, de ma aktuálisabb, mint bármikor. Erre kellene megtanítani a fiatalokat - tette hozzá.

Simor András elmondta: jelenleg nem kötelező a pénzügyi, gazdasági ismeretek oktatása az iskolákban, de az MNB által támogatott Pénziránytű Alapítvány heti egyórás kerettantervet dolgozott ki, amelynek internetes oktatócsomagja tavaly 60 iskolában mintegy 8000 fiatalhoz jutott el, legújabban pedig megindult a pénzbook elnevezésű internetes oldal is, ahol a legfiatalabb generációt próbálják megszólítani.