Nincsen szó a 2008 őszihez hasonló megállapodásról. Valószínűleg valamilyen hitelvonalat vagy hitelkeretet kaphatunk az IMF-től - reagált az InfoRádiónak a Portfolio.hu elemzője a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délutáni közleményére, miszerint a kormány új együttműködésről tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal.

Madár István hozzátette: az IMF-nek több létező eljárása is van, amit alkalmazni tud, de egyelőre nem világos, hogy egy klasszikus mentőhálót kapunk, vagy egy elővigyázatossági hitelvonalat. Ez utóbbi egy új eszköze a Valutaalapnak.

Kiemelte azonban, hogy jól látszik, nem egy szigorú, az IMF által vezérelt gazdasági program végrehajtásáért cserébe állapodhatunk meg, mint 2008-ban, hanem egy ennél valamivel lazább forgatókönyvre lehet számítani.

Úgy véli, ez az új megállapodás még erősítheti is a kormány azon szándékát, hogy nem hitelt akar felvenni, hanem marad a piaci finanszírozás mellett. Hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy annak az országnak, amelynek egy ilyen típusú megállapodása van az IMF-fel, azokra a befektetők biztonságosabb befektetési terepként tekintenek.

Ha tisztázódnak a megállapodás részletei, akkor jelentősen javulhat a magyar gazdaság megítélése. Erősödhet a forint és az állampapírpiacon is visszaállhat a stabilabb finanszírozás - hangsúlyozta az elemző, aki azonban kiemelte: csodát nem lehet várni, mert a nemzetközi környezet továbbra is rendkívül kedvezőtlen. Az euróválságnak továbbra is kitett ország leszünk, de a mozgásterünk egy kicsit nagyobb lesz - fűzte hozzá.

Lehetőségek

Nem hitelfelvétel, hanem egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből, de hogy milyen megállapodásról lehet szó, azt a Portfolio.hu vette számba.

1. Elővigyázatossági készenléti hitelmegállapodás (Precautionary Stand-by Agreement, SBA) abban tér el a 2008 ősze és 2010 nyara között futott normál készenléti hitelkonstrukciótól (SBA), hogy előbbit az ország nem kívánja lehívni, de fenntartja magának a jogot, hogy szükség esetén mégis megtegye. Magyarország és az IMF kapcsolatára az 1990-es évek második felében ez a megoldás volt a jellemző, azaz hazánk nem hívta le a megnyitott hitelkeretek teljes összegét. Egy 1993 szeptemberében kapott 340 millió SDR-t kitevő készenléti hitelkeretből csak 57 milliót, egy 1996 márciusában kapott keretből pedig egyetlen SDR-t sem hívtunk le.

2. Elővigyázatossági hitelvonal (Precautionary Credit Line, PCL), amely az IMF újfajta eszköze. Ezt sokak szerint kifejezetten hazánknak "címezve" fejlesztették ki. Ennek keretében jelentős, orrnehéz finanszírozást biztosít a rászoruló országnak szükség esetén (azaz nem kell lehívnunk feltétlenül).

+1: Rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line). Elméletileg egy harmadik lehetőség is felmerül, a Nemzetközi Valutaalap által 2009-ben megalkotott rugalmas hitelkeret (FCL), amelyet a 2008-2009-es válság idején Lengyelország, Mexikó és Kolumbia vett igénybe. Ezt a hitelkeretet azok az országok vehették, illetve vehetik igénybe, amelyek stabil gazdasági fundamentumokkal rendelkeznek és fegyelmezett gazdaságpolitikát tudnak felmutatni (éppen ezért csak elméletileg jöhet szóba Magyarország esetén). Az FCL azzal a céllal jött létre, hogy a szilárd lábakon nyugvó feltörekvő gazdaságok rendkívüli körülmények között (pénzügyi piacokon keresztül bekövetkező fertőzés ellen) is képesek legyenek magukat finanszírozni. Lengyelország eddig egyetlen eurót sem hívott le az FCL-ből, de meghosszabbította a hitelkeret futamidejét biztonsági okokból.

A Portfolio szerint a jelenleg rendelkezésre álló NGM-közlemény megfogalmazása alapján a PCL-konstrukciónak van a legnagyobb esélye.