eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Hatmilliárdot kérhetnek vissza a külföldi cégek az APEH-től

Az Európai Bíróság egy korábbi döntésére hivatkozva nagyjából hat milliárd forint jogtalanul beszedett forrásadót igényelhetnek vissza magyarországi vállalkozások külföldi résztulajdonosai. Az idő cselekvésre sürgeti a cégeket, mivel a követelések egy része már elévült.

Még egy 2007 novemberében az Európai Bíróság által meghozott döntés értelmében az 1957-es Római Szerződés 56. - a tőke szabad mozgásáról is szóló - cikkelyével ellentétes, ha egy ország úgy vet ki a hazai vállalkozás által a külföldi tulajdonosának fizetett osztalékokra forrásadót, hogy közben a hazai tulajdonosoknak ezt nem kell megfizetniük - mondta el egy sajtóbeszélgetésen dr. Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezető partnere.

A konkrét Európai Bírósági döntés apropóját egy portugál társaság, az Amurta ügye adta. A cég 14 százalékos részesedéssel rendelkezett egy hollandiai, Retailbox nevű vállalkozásban, amely még 2002 végén osztalékot fizetett neki.

A kifizetéskor a holland adóhivatal - mint az megszokott volt a külföldi tulajdonosok esetében - az osztalékra 25 százalékos forrásadót vetett ki. A portugál fél azt sérelmezte - először a holland, később pedig az uniós törvényszék előtt -, hogy a holland törvények diszkriminatívak, ugyanis a Retailbox egy másik, hollandiai tulajdonosának osztalékát nem terhelte semmilyen forrásadó fizetési kötelezettség.

Az Európai Bíróság igazat adott a portugál cégnek, és ezt a döntését egy másik ügyben hozott 2009. júniusi határozatában szintén a Római Szerződésre hivatkozva megerősítette.

Hogyan kapcsolódik az ügy a magyarországi vállalkozásokhoz?

Az esetnek két irányban is van magyar vonatkozása. Egyrészt 2006 előtt Magyarország is forrásadóztatta (20 százalékos kulccsal) a külföldi - nem anyavállalatnak minősülő - társaságoknak kifizetett osztalékot, másrészt pedig magyar cégek is érintettek lehetnek külföldi érdekeltségeiktől kapott osztalék esetén - hívja fel a figyelmet a Deloitte szakértője.

A 2005 előtt kifizetett osztalék utáni adók idén már elévültek, így az ezek visszaszerzésére indított eljárás sikeressége meglehetősen bizonytalan lenne a most ébredő külföldi tulajdonosok számára. Ezért az első esetben csupán a 2005-ös év társasági osztalékadója forog kockán. A költségvetésnek nagyjából 7,7 milliárd forint bevétele származott 2005-ben az ilyen típusú adókból, és mivel a Magyarországra irányuló befektetések körülbelül 80 százaléka érkezett az EU-n belülről, így nagyon durván azt becsülhetjük, hogy a külföldi befektetők nagyjából 6 milliárd forintot követelhetnek még vissza a magyar államtól - mondta Kövesdy Attila.

Vélhetően nem lesz könnyű dolga az érintett nagyjából 100 külföldi cégnek az adóhivatallal, azonban a végső siker az Európai Bíróság döntésének tudatában szinte biztos. A megfizetett adó visszaszerzésére a Deloitte Görögországhoz és Belgiumhoz hasonlóan Magyarországon is kifejezetten hosszadalmas bírósági procedúrát jósol egy, a témáról szóló kiadványában.

Magyar cégeknél is pénz állhat a házhoz

Az eset másik hazai vonatkozása az, hogy magyarországi cégek is jó eséllyel kérhetik vissza a kapott osztalékokból külföldön levont adót. Ugyan nehéz lenne megbecsülni, hogy hány magyar cég és milyen mértékben érintett a témában, de az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok többségében - összesen 18-ban - diszkriminatívan adóztatják a külföldi társaságoknak kifizetett osztalékot. Az érintett országok többsége pedig még mindig nem módosított a szabályokon.

A Deloitte kiadványa szerint eddig három diszkrimináló EU országban - Ausztriában, Finnországban és Szlovéniában - hoztak intézkedéseket az ilyen típusú diszkrimináló adók egyszerű visszatérítésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×