Az elmúlt hetekben két hitelminősítő is lerontotta Magyarország hosszú lejáratú deviza és forint államadósságát. Az S&P március 30-án rontotta hitelminősítésünket "BBB"-re, erre az évre ugyanis Magyarországon 6 százalékos visszaesést jósol, a költségvetési bevételek csökkenése, valamint az államadósság emelkedése miatt pedig véleményük szerint nehézkessé válhat az idei évre kitűzött 2.9 százalékos GDP arányos hiány teljesítése.

A sort egy nappal az S&P után a Moody's folytatta, ami a három vezető hitelminősítő közül a leginkább le volt maradva, az előbbi intézménynél a magyar hosszú távú államadósság még a lépés után is 2 kategóriával volt a spekulatív kategóriát jelentő Ba1 minősítéstől.

Mit mondanak a piaci szereplők?

Minkét hitelminősítő a közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szükséges intézkedések elodázásával tovább ronthatnak a magyar államadósság minősítésén, azonban a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők szerint erre nincs sok esély.

Amennyiben a politikai vihar elmarad, tehát sikerült átvinni a Bajnai-csomagot, akkor Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója nem számít arra, hogy további leminősítéssel spekulatív kategóriába sorolnának le minket a hitelminősítők. Véleménye szerint benne van a pakliban, hogy az S&P besorolásához közelítsen a Moody's és a Fitch, azonban ennek a piacon nem lennének tartósan negatív hatásai, hiszen egyrészt az árfolyamokba már beépült a leminősítés, másrészt már most is csak azok a szereplők tartanak forint eszközöket, akik a korábbi borítás helyett a kivárást választották.

Szalma Csaba szerint, ha mégis leminősítnének minket a bóvli kategóriába, akkor komoly forint eszköz eladásokra lehetne számítani az intézményi befektetők részéről, a nem egységes befektetési politika miatt azonban nem lehet egyértelműen megmondani, hogy milyen intenzitással jelentkezne ez a piacon. Nagy valószínűséggel viszont a befektetők nem várnák meg a leminősítést, hanem már korábban elkezdenék felszámolni a pozícióikat.

"Nagyon korlátozott a valószínűsége annak, hogy leminősítsenek minket a spekulatív kategóriába" - véli Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő makroelemzője és kötvényportfolió-menedzsere, a hitelminősítők fókuszában ugyanis jelenleg az adósságdinamika áll, a Bajnai-csomag pedig stabilizálni tudja a helyzetet ezen a téren.

Emellett a hitelminősítők is tudatában vannak, hogy milyen hatalmas tőkekivonást okozna, ha a spekulatív kategóriába minősítenének le bennünket. Az S&P szintjéhez viszont közelíthet a többi hitelminősítő, azonban ennek jelentősebb hatása nem lesz a piacon. Orbán Gábor szerint nagyobb hatással csak akkor kellene számolni, ha spekulatív kategóriába minősítenének le minket, ekkor megnőne annak a veszélye, hogy beértékelhetetlenné válnak a magyar kötvények, hasonlóan például az amerikai toxikus eszközökhöz. Az S&P-nél jelenleg két ország található a régióban a spekulatív kategóriában, Románia és Lettország. Érdekesség, hogy mindkét ország az IMF-hez fordult korábban segítségért, mivel a válság súlyosan érintette a gazdaságukat.

Lettország esetében például nem elképzelhetetlen, hogy még a GDP 10 százaléknál is nagyobb mértékben esik vissza 2009-ben, az IMF hitel lehívása pedig a gazdaságpolitikai aggályok miatt akadozik. Romániában a leminősítés bóvli kategóriába a hazai devizát gyengítette, azóta pedig a lej a dollárral szemben majdnem 15 százalékot, míg az euróval szemben 9 százalékot gyengült.

Miért fontosak ennyire a hitelminősítők?

A hitelminősítőkre annak ellenére figyelnek a befektetők, hogy a 2007 nyarán az amerikai jelzálogpiacról kiinduló válságért részben ők is okolhatók, hiszen számos eszközre olyan minősítést adtak, amik nem tükrözték a valós helyzetet.

Függetlenül ettől, például a legnagyobb befektetők (a nyugdíjalapok, biztosítók és befektetési alapok) befektetési stratégiájában különleges figyelmet kap a hitelminősítők ratingje, még akkor is, ha jellemzően a hitelminősítők csak késve tudnak reagálni a környezet változásaira. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a hitelminősítők csak felerősítik az optimista vagy pesszimista hangulatot, hiszen amikor jól mennek a dolgok és a piacok emelkednek, akkor felminősítenek, amikor meg rosszul mennek a dolgok, leminősítenek.

Talán a legfontosabb megkülönböztetés a befektetési és spekulatív kategória között van, előbbi kategóriát ugyanis előszeretettel vásárolják a befektetők, miközben a spekulatív kategóriás papírokat csak nagyon különleges esetekben. Utóbbira lehet példa egy kifejezetten high-yield kötvény befektetési alap, aminek már a befektetési politikájában szerepel, hogy spekulatív eszközökbe is fektethet, azonban nagy általánosságban elmondható, hogy a befektetők nagyobb része tartózkodik a spekulatív kategóriájú eszközök tartásától.

Mit jelent a spekulatív kategória?

A befektetési kategórián belül természetesen az a szabály érvényesül, hogy a jobb minősítésű papírokra nagyobb a kereslet, miközben az intézményi befektetők kockázatviselő képessége dönti el, hogy leminősítés esetén milyen eladásokkal lehet számolni. Ezt úgy képzelhetjük el, hogy a befektetőknél kockázati limitek vannak megadva az egyes eszközök vagy eszközosztályok esetében (vagy akár az egész portfólióra nézve), és ha az elfogadható mérték fölé emelkedik a kockázat a leminősítés miatt, akkor azt egyértelműen eladásokkal kell korrigálniuk.

Az intézményi befektetőknél ezt kockáztatott értéknek nevezik, ez mutatja meg százalékos vagy abszolút értékben, hogy adott időtávon, és valószínűség mellett maximálisan mennyit veszthet az intézmény. A rosszabb minősítés magasabb (csőd)kockázatot jelent, ami emeli a kockáztatott értéket is, amennyiben ez meghaladja az intézmény kockázatviselő képességét, akkor meg kell szabadulni a "rossz" eszközöktől. A pozíció csökkentését vagy megszüntetését viszont az adott befektetőnél érvényes szabályok határozzák meg, ami néhány napos időtávtól több hétig is terjedhet.

A korábbiak értelmében, ha spekulatív kategóriába minősítenének le minket, akkor egyrészt azonnali eladásokra lehetne számítani a piacon (állampapír, vállalati kötvény, részvény), másrészt az állampapírpiacon tovább csökkenne a már most is minimális külföldi kereslet (az államadósságot most is főként az IMF hitelből finanszírozzuk).

A hazai szereplők minden bizonnyal a leminősítés ellenére tovább vásárolnának a piacon, azonban ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a magyar állampapírpiacon meghatározó szerepük van a külföldi szereplőknek, akkor az ő eladásuk komoly problémákat okozhatna a piacon.