A spekulatív befektetési alapok szakértője, aki előre látta a világgazdasági válságot, már most sokat keresett ezen. Számára a világgazdasági visszaesés stimuláló erejű, és ez életművének betetőzése.

A befektető azon kevesek közé tartozik, aki a válságon is nyerni tudott. Számára ugyanis az, hogy idejekorán felismerte a recesszió közeledtét, segítséget nyújtott a befektetési alapjai megerősítéséhez.

A 78 éves üzletember vagyona tavaly, miközben az egész világon elmélyült a recesszió, 1,1 milliárd dollárral emelkedett. Az összeggel az Alpha Magazine által összeállított, a befektetési szakértők tavalyi nyereségét felsoroló lista negyedik helyét szerezte meg, az Élen James Simons áll, a Renaissance Technologies tulajdonosa, aki 2,5 milliárd dollárral gyarapodott.

Soros Györgynek, a világ 25 legjelentősebb spekulatívtőke-befektetési szakemberének cégei által kezelt alapok pedig 11,6 milliárd dollárral gyarapodtak tavaly.

Mindezt abban az évben sikerült elérni, amikor három befektetési alapból kettő jelentős veszteségeket könyvelhetett el, és az alaposak világszerte átlagosan 18 százalékkal veszítettek értékükből.

Az eddigi legmagasabb bírság

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rekord összegre, csaknem félmilliárd forintra büntette meg Soros György egyik befektetési alapját, amiért az az üzleteivel az OTP-papírok jelentős értékvesztését okozta. A Soros Fund Management LLC-t tavaly október 9-i, a Budapesti Értéktőzsdén OTP részvényekre kötött üzletei miatt kapta a bírságot, mert megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó szabályokat.

A PSZÁF az ügyleten realizált árbevételt mintegy 675 ezer amerikai dollárban állapította meg, és a cselekmény tőkepiaci súlyának figyelembe vételével a bírságot ennek 400 százalékában határozta meg.

Történt már hasonló

De nem ez az egyetlen, hogy Soros György valamelyik cége spekulálni próbál. Ahogy az Index írja, egyik legismertebb és egyben leghirhedtebb ügyködése 1992-ben volt, amikor a font gyengülésére spekulálva egymilliárd dollárt keresett. A nyugat-európai országok kialakították az Európai Monetáris rendszert, ennek egyik eszköze az ERM (Európai Árfolyam-mechanizmus) volt. Az angol font felülértékelve került ebbe a rendszerbe, ez sokak figyelmét felkeltette. A spekuláció legfontosabb információja a német márka pozíciója volt, a jegybankok az erősnek hitt valuta mögé menekültek. Sorosék látták, hogy a font védhetetlen és leértékelhetik, így elkezdtek a gyengülésre játszani.

A fekete szerda néven emlegetett napon az akkori konzervatív brit kormány kénytelen volt kilépni az ERM-ből, mert nem tudták a fontot a meghatározott szinten tartani. Ennek oka, hogy több befektetési alap, köztük Soros cége is a font gyengülésére játszott. Az 1997-ben közzétett adatok szerint ez a nap 3,4 milliárdjába került az angol államnak. Sorosra ekkor ragadt rá, "az ember, aki megtörte a Bank of Englandet" jelző, és ezzel a tranzakcióval vált világhírűvé.

Soros tavaly megint a font gyengülésére spekulált. Januárban azt nyilatkozta, hogy előre látta a font gyengülését és rövid pozíciókat épített ki a font ellen, hogy a gyengülésből nyeresége legyen. Várakozásai most is bejöttek.

Másik emlékezetes akciója az ázsiai valuták elleni spekuláció volt az 1997-es ázsiai válság idején. A válság akkor Thaiföldről indult ki, az ország gazdasága már válságjeleket mutatott, valutáját túlértékeltnek tartották. Soros György erről így vall egy 1998-ban készült interjúban: "az ázsiai valuták mint a thaiföldi baht vagy a koreai von 20-25 százalékkal fölül voltak értékelve. 1997 januárjában valóban árfolyamcsökkenésre játszottunk mind a thaiföldi baht, mind a maláj ringgat esetében. Amikor kitört a válság, ott sem voltunk a piacon. De ha aktívan benne lettünk volna, akkor sem lenne semmi lelkiismeret-furdalásom. A piacok arra valók, hogy használják őket. És mi élünk a piac kínálta lehetőségekkel."

Az érintett országok Sorost tartják felelősnek a válság kirobbantásáért, olyannyira, hogy az üzletemben 2001-ben kénytelen volt lemondani bangkoki útját, mert megfenyegették.