A Portfolio.hu elemzője szerint előnyös lesz a magyar államnak az, hogy a 600 milliárd forintos pénzügyi mentőcsomag részeként tulajdont szerez egy hozzá forduló bankban. Bán Zoltán azt mondta: a támogatás később akár hasznot is hozhat az államnak, a pénzintézetekkel való megállapodás részleteiről azonban nem sok mindent kerül nyilvánosságra.

Az elmúlt hetekben világszerte hatalmas támogatásokkal ajándékozták meg a nemzeti kormányok a magánbankokat, hogy megelőzzék azok fizetésképtelenné válását. Magyarországon az érintettek mindeddig azt mondták: nincs szükség hasonló beavatkozásra, a magyar tulajdonban lévő pénzintézetek ugyanis tőkeerősek, az országban jelen lévő bankok nagy része pedig külföldi tulajdonban van, amelyek gondjait az anyaországnak kell orvosolnia.

A Magyar Nemzeti Bank ennek ellenére bejelentette: az IMF-megállapodás keretében azt javasolja, hogy a magyar bankok 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot vehessenek igénybe, amelyből 300 milliárd a tőkejavítást szolgálná, a fennmaradó rész pedig garanciaalapként működne. Simor András jegybankelnök elmondta: garanciaalap célja, hogy a magyar bankok lejáró forrásai helyett új forrásokat tudjanak bevonni alacsonyabb költséggel. A garanciaalapból az a bank részesülhet, amely a tőkemegerősítést már igénybe vette.

A bankok a tőkenövelő összeget később visszafizetnék, mindaddig azonban az igénylő pénzintézetekben az állam tulajdonrészt szerezne, de hogy milyen feltételekkel, arról szinte semmit sem hoz nyilvánosságra a kormány - mondta az InfoRádióban Bán Zoltán, a Portfolio.hu elemzője. Hozzátette: ez nem magyar jelenség, a nyugat-európai bankmentő akciók részleteiről sem tudhatnak meg szinte semmit az adófizetők.

Az MNB elnöke mindössze annyit mondott: az állam nemszavazó, osztalékelsőbbségi részvényt szerezne, amely piaci árakat tükröz. Bán Zoltán ugyanakkor rámutatott: semmit sem lehet tudni arról, hogy a kormánynak mennyire lesz része a vállalat irányításában, bevezet-e például korlátozásokat a menedzsment számára egyes ügyletekre vagy beleszól-e az osztalékfizetési kérdésekbe.

Nem lehet tudni azt sem, hogy az osztalékelsőbbségi részvényeket milyen áron veszi az állam, és hogy azok átalakíthatók-e normál részvényekké. Hozzátette: még az sem tudható, hogy szükség lesz-e a pénzre, és ha igen, akkor mekkora részére.

Azt pedig egyetlen gazdasági szakember sem látja még, hogy az állam átmeneti tulajdonszerzése egy bankban mennyire lesz átmeneti, azaz meddig tart. Ehhez ugyanis arra kellene választ adni, hogy meddig tart a nemzetközi pénzügyi válság - mondta az elemző.

Bán Zoltán ugyanakkor rámutatott: az állam összességében nagy valószínűséggel jól jár majd az ügylettel, nem csak azért, mert a költségvetés profitálhat az ügyletből, hanem azért is, mert a bankrendszer stabil marad, és ha a pénzügyi rendszer egészséges, abból az egész ország profitál.

Az elemző azt is elmondta, hogy várhatóan nem sok bank veszi majd igénybe a segítséget - a pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottságában a CIB Bankot, az OTP-t és az MKB-t nevezte meg lehetséges igénylőként -, hiszen az állam 200 milliárd forintos szavatoló tőkekorlátot határozott meg feltételként.

Bán Zoltán szerint a lépéssel Magyarország is csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek támogatásukról biztosították a bankokat. Azt a jegybank elnöke is elmondta: a csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben.

A CIB nem tart igényt rá

Közben a CIB Bank elnöke közölte, hogy a pénzintézet nem tart igényt állami tőkejuttatásra, nem kér a 600 milliárd forintos bankmentő csomagból. Surányi György számviteli okokkal - a szavatoló tőke 200 milliárdos határának elérésével - magyarázta, hogy a CIB Bank is felkerült Veres János listájára.

A CIB olasz anyabankja, az Intesa Sanpaolo Európa egyik legtőkeerősebb bankja és mint 100 százalékos tulajdonos teljes felelőséggel a CIB mögött áll - mondta Surányi György. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a CIB tőkemegfelelési mutatója 10 százalék, a csoport adózott eredménye az első félév végén 20,4 milliárd forint volt, az év egészére pedig 30 milliárd forintot meghaladó eredmény várható.

Az MKB és az OTP még nem nyilatkozott a tőkejuttatás elfogadásáról.