Az Egyesült Államokban évente általában negyvenezer ember veszíti életét közlekedési balesetben - az autózás az egyik legveszélyesebb mindennapos tevékenység. A halálos áldozatok száma azonban sokkal magasabb lenne, ha nem lennének közlekedési lámpák, amelyeket 1868-ben szereltek fel először a képviselőház előtt. Akkor még csak a gyalogosok és a lovas kocsik közlekedését kellett lámpával ésszerűsíteni...

2. Vízöblítéses vécé

A vízöblítéses vécének köszönhetően menekültünk meg az ürülékkel terjedő betegségektől, hiszen a kórokozókat lemossa a víz, még mielőtt megfertőzhetnék az embert. Az első prototípust egy angol, John Harington, I. Erzsébet királynő keresztfia készítette 1596-ban. A városi legendák szerint egy másik angol, Thomas Crapper a vízöblítéses vécé atyja, de ez nem igaz, bár tény, hogy ő szabadalmaztatott több más, vízvezetékkel kapcsolatos találmányt, és sokat tett a vízöblítéses vécé népszerűsítéséért.

3. Steril műtét

Mielőtt 1867-ben Joseph Lister angol sebész egy sor publikációban felhívta volna a figyelmet arra, milyen fontos a kezek, az eszközök és a kötszer alapos, karbolsavas tisztítása, a sebészeknek álmukban sem jutott eszükbe, hogy két műtét között megmossák véres kezüket. Sokan közülük még az után is szkeptikusak maradtak, hogy Lister bebizonyította: a karbolsavas tisztítás 45-15 százalékkal csökkenti a halálozást a komolyabb műtétek után. Ma már, szerencsére, az egészségügyiek tisztában vannak az antiszeptikus anyagok használatának fontosságával - ez azonban nem jelenti, hogy ne lennének súlyos gondok a kórházi higiéniával: az ápolók hatvan százaléka még mindig nem mos kezet, mielőtt egy beteghez ér.

4. Konzerv

1795-ben a francia kormány, azt tapasztalva, hogy a katonák éheznek és skorbuttól szenvednek a csatatéren, 12 ezer frankos jutalmat ajánlott fel annak, akik új módszert talál az élelmiszerek tartósítására. Ez 15 éven belül meg is tette Nicolas Appert. A sertéshúst először megfőzte, majd üvegbe tette, amelyet légmentesen lezárt. Az üveget később forrásban lévő vízben felmelegítette - felfedezve az első konzervet. A fémdobozok miatt újabb egyre több az aggodalom, mert kiderült, hogy biszfenol-A-t tartalmaznak, amely veszélyes az egészségre.

5. Oltások

Az oltások több százmillió emberéletet megmentettek - valószínűleg többet, mint a listán szereplő összes többi újítás. Edward Jenner indította útjára a világhódító utat, amikor 1796-ban felfedezte az első oltást - a himlő ellen. Később a kutatók egy sor betegség ellen fejlesztettek ki védőoltást - a kolerától kezdve az antraxon és a mumpszon át a kanyaróig. Bár egy ideje vita folyik arról, hogy nem növeli-e a gyermekeknél az autizmus kialakulását az oltás, ezt a legújabb vizsgálatok cáfolják.

6. Tűzoltó berendezés

1874-ig, amikor Henry Parmelee felállította az Egyesült Államok első automata tűzoltó-berendezését New Haven-i zongorakészítő üzemében, nemigen használtak mást tűzoltásra, mint perforált csöveket. Parmelee-nél azonban a csövek szelepben végződtek, amelyek a nagy hő hatására maguktól megnyíltak és elkezdték locsolni a vizet. Az 1940-es évekig azonban az ilyen bonyolult rendszereket csak kereskedelmi célú épületekben használták, ma már viszont kötelező a felszerelésük az új középületekben, iskolákban, kórházakban, szállodákban. Nem véletlenül: a rendszer ugyanis feléről kétharmadára csökkenti annak a veszélyét, hogy a tűz halálos áldozatokat is követeljen, az anyagi károkét pedig feléről egyharmadára.7. Vérátömlesztés

A vérátömlesztés igen veszélyes volt 1901-ig, amikor az osztrák származású amerikai Karl Landsteiner rájött, hogy bizonyos emberek vércsoportja nem kompatibilis. Felfedezése drámai módon javította a vérátömlesztés biztonságát, és erre nagy szükség is van, hiszen például szervátültetéskor 40, szívműtét idején hat, csontvelő-átültetés során 20, míg egy autóbaleset sérültjének a mentésekor 50 egység vérre van szükség. Minden második másodpercben szüksége van valakinek vérátömlesztésre a Vöröskereszt amerikai szervezetének adatai szerint. Mégis, az amerikaiaknak alig a tíz százaléka ad vért - s ennek csak részben az az oka, hogy a népességnek mindössze a 38 százaléka alkalmas donornak.

8. Vezetékes ivóvíz

A klórozás csak az egyik módja annak, hogy tisztán tartsuk a vezetékes vizet, a víztározók, vezetékek és közegészségügyi intézmények egész rendszere kell ehhez. Az Egyesült Államokban száz éve kezdték meg az ivóvíz klórozását, s ennek köszönhetően már 1906 ás 1926 között 92 százalékkal csökkent a hastífusz okozta halálesetek száma. A vízvezetékrendszer infrastruktúrája azonban elavult, az összeomlás megelőzésére becslések szerint 500 milliárd dolláros fejlesztésre lenne szükség.

9. Injekciós tű

Az injekciós fecskendő lyukas tűje nélkülözhetetlen egy sor orvosi beavatkozásnál, például vérvételnél vagy gyógyszer beadásánál. Példaként elég a cukorbetegekre emlékeztetni, akiknek milliói kizárólag injekció révén képesek szervezetükbe juttatni az inzulint. S bár a tű életet ment, sokan mégis rettegnek tőle: kutatások szerint minden 10. ember szenved belonefóbiában, vagyis a tűktől, illetve az injekciótól való beteges félelemben.

10. Röntgen

Wilhelm Conrad Röntgen német orvos 1895-ben készítette az első röntgenfelvételt, amelyen tisztán kivehetőek voltak a felesége ujjainak csontjai, és persze a karikagyűrű is a kezén. Az újítás felvillanyozta a közvéleményt, pedig ez még csak az első lépés volt azon a hosszú úton, amely a mágneses rezonancia (MRI), a komputertomográfos (CT) és az ultrahangos vizsgálathoz vezetett, amelyek lehetővé teszik, hogy az orvosok belepillantsanak páciensük testébe - anélkül, hogy felszeletelnék azt. A CT-gépek ma már képesek tökéletesen részletes, háromdimenziós felvétel készíteni a testről, az MRI-vizsgálatok révén pedig meg lehet állapítani, az agy mely része milyen tevékenységet koordinál.

11. Műanyag

Ez az anyag - bár aggasztó a használata környezetvédelmi szempontból - mindennapi életünket biztonságosabbá teszi. A műanyag dobozok például védik az élelmiszert a baktériumszennyeződéstől; a műanyag sisakok a fejünket biciklizés közben; míg a műanyag csattal ellátott biztonsági övek az életünket: egészen pontosan 11 ezer amerikait mentenek meg a haláltól minden évben. A műanyagokkal kapcsolatos legfrissebb hírek azonban messze nem ilyen rózsásak: bizonyos műanyagok olyan vegyületeket - elsősorban ftalátokat és biszfenol-A-t - tartalmaznak, amelyek egészségügyi kockázatokat jelentenek.

12. Hűtőszekrény

Mielőtt általánosan elterjedtek volna a hűtőszekrények, az amerikaiak leginkább kenyeret és sózott húst ettek késő ősztől tavaszig. Ma azonban, hála a hűtőnek, amely 1911-ben kezdett megjelenni az amerikai háztartásokban, egész évben ehetünk friss zöldséget, gyümölcsöt, tejet, halat és húst. Kutatók szerint a hűtők elterjedésével egészségesebbé vált táplálkozásnak köszönhetően 5 százalékkal lettek magasabbak az amerikaiak. Most már csak az a dolgunk, hogy egészségesebb ételekkel pakoljuk tele a hűtőnket.