Címke: ártalomcsökkentés (24 cikk)

Inkább a leszokásra ösztönöznék a cigarettázó embereket, valamint ártalomcsökkentő intézkedésekkel lépnének fel a káros szenvedély ellen Új-Zélandon.

A napi közlekedés mellett az otthon, a háztartás működése a legnagyobb környezethasználat egy átlagember életében. Fűtünk, világítunk, háztartási gépeket üzemeltetünk – mindez jelentős energiafogyasztással és ökológiai lábnyommal jár. A fejlett országokban, így Magyarországon is egyre nagyobb teret nyernek az ún. intelligens otthonok, amelyek úgy képesek növelni a mindennapok komfortját, hogy közben egyszerre csökkentik a lakhatáshoz kapcsolódó negatív környezeti hatásokat és fokozzák a mindennapok biztonságát. Íme ezen otthonok legfőbb előnyei!

Hajlamosak vagyunk a betegségekre valamiféle kivédhetetlen sorscsapásként tekinteni, pedig a tudomány tényei és a számok egészen mást mutatnak: a személyes döntéseinknek, a tudatos választásainknak meglepően nagy hatásuk van az egészségünkre. Most mutatunk pár olyan tippet, amellyel hatalmasat léphetünk előre az egyéni ártalomcsökkentés útján!

Ahhoz, hogy csökkentsük az egyéni károsanyag-kibocsátásunkat, megfelelő tudásra, illetve – a jó gyakorlatok beépítéséhez – edzéstervre van szükségünk. Ez a kampány most ebben nyújt segítséget.

Hazai trénerek segítenek – tudatosság-növelés, szemléletformálás, valamint új ismeretek megszerzése révén – a füstmentes élet megvalósításában.

A dohányzás visszaszorítása társadalmi cél. Ennek ellenére a dohánytermékek szálra vetített összesített forgalma évről évre alig változik a népességnövekedés miatt. Számos alternatív technológia jelent meg az utóbbi években, azonban ezek hatásaival, ártalomcsökkentésük valós mértékével kevesen vannak tisztában, sőt számos tévhit kapott szárnyra ezekkel kapcsolatban. Ez az új megoldások, technológiák megjelenésekor nem egyedi jelenség, azonban a tájékozott döntéshozatal lehetőségének biztosítása érdekében fontos tisztában lenni, hogy egyes technológiák használatánál milyen hatásokra lehet számítani.

Ritka vendégnek számít ma már az otthonainkban a nyílt láng, ám az ünnepek alkalmával egy gyertya, csillagszóró, vagy egy dohányzó rokon révén ismét előfordulhat a lakásunkban. Amíg kontrollált keretek között, az összejövetel részeként gyúlnak lángok, addig nincs is baj, ám sajnos nagyon gyakran kicsúszik a kezünkből az irányítás. Az otthoni tűzesetek és füstmérgezések zöme karácsony táján történik. A megoldás az odafigyelésben, a felelősségvállalásban, a védekezést szolgáló és füstmentes technológiák alkalmazásában rejlik.

Az ártalomcsökkentés szemléletének népszerűsítését, a betegségek megelőzését és visszaszorítását célzó program országos egészségügyi szűréssel is kiegészül, és a tervek szerint az ártalomcsökkentésben és megelőzésben már tevékeny további szakmai szervezetek bevonásával valósulhat meg.

Napjainkban a fenntarthatóság, a környezetünk élhetősége és a költségtakarékossági szempontok egyaránt egybevágnak, amely remélhetőleg új lendületet ad mindhárom terület fejlődésének. A Füstmentes Városért kampány arra kíván rámutatni, hogy egy kis odafigyeléssel a mindennapokban komoly előrelépést érhetünk el, és mindez pénztárcánknak és környezetünknek egyaránt javára válhat.

Azzal, hogy egyre korszerűbb, a nyílt lángot mellőző háztartási eszközök vesznek körbe minket, a dohányzás egyre gyakrabban szerepel a lakástüzek kiváltó okai között. Az időnként bekövetkező tragédiák és tetemes kárt okozó kigyulladt otthonok hátterében sokszor az égéssel és nyílt lánggal járó hagyományos dohánytermékek használata van, különösen veszélyes az ágyban történő cigarettázás, ami könnyen végzetes következményekkel is járhat. Megfelelő edukációval pedig elkerülhetők lennének az ilyen tragédiák.

A KPMG adatai szerint a jövedéki adó emelése egy szinten túl alkalmatlan a kereslet további visszaszorítására, sőt még az állami bevételek növelését sem szolgálja.

Tekintélyes orvosi szaklapba írt levelükben hívják fel a szakértők a figyelmet arra, hogy a dohányzás tiltásának stratégiája nem működőképes, a nikotin démonizálása nem csökkenti a dohányosok számát.

Idén március 26-án is lekapcsol a világ egy órára – ebben az évben is megtartják a Föld óráját, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás elleni cselekvés szükségességére. A szimbolikus jelentőségű elsötétítést egyre többen terjesztik ki egyéb fogyasztástól való tartózkodásra is, így már szóba jön a dohányzás felfüggesztése is egy órára.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint szemétbe kerül a világszerte eladott élelmiszerek 17%-a, ami 931 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent évente. A Földön tehát minden egyes emberre 121 kilogramm kidobott élelmiszer jut. Ez így önmagában is elgondolkodtató, de ha a tágabb összefüggésekbe is belegondolunk, el kell fogadnunk, hogy ideje változtatnunk és változnunk.

Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a környezeti ártalmakat. A tömegközlekedés, a húsfogyasztás mérséklése, a szükségtelen műanyagok kerülése és általában a tudatos vásárlás rengeteget segít a bolygónak, miközben nem kíván óriási áldozatokat tőlünk. Kevesebb szó esik ugyanakkor a dohányzás környezeti ártalmairól. A legjobb az egészségünknek és a környezetnek is az, ha nem dohányzunk, ha azonban valamiért mégsem szokunk le, néhány lépésben így is csökkenthetjük a környezet terhelését.

Minden emberi tevékenység hatással van a környezetre – minden, amit csinálunk, környezeti erőforrások felhasználásával, különféle melléktermékek környezetbe juttatásával jár. Napjaink egyik legsúlyosabb válságát, a klímakrízist is az okozza, hogy a civilizációs hatások nyomán túl nagyra nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációja. De nem csupán a levegőt szennyezzük mindennapi tevékenységeinkkel, a vizet, a talajt, a növényzetet és az állatvilágot is sokféle terhelésnek tesszük ki, amikor dolgozunk, munkába vagy iskolába utazunk, kertészkedünk, betonozunk, netán rágyújtunk egy cigarettára. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kezünkben van a döntés: rajtunk múlik, megtaláljuk-e a jólétnek azt a formáját, amely mellett a Föld nevű bolygó is élhető marad.

Nem csupán az egészségre, a környezetre is súlyosan káros a dohányzás, amely a szén-dioxid-kibocsátás és a műanyagszennyezés révén egyaránt árt a bolygónak. Nem is kis mértékben: a szennyező hulladék egyik leggyakoribb formája a nem megfelelő módon kezelt csikk. A legjobb megoldás mind az egészségünk, mind a környezet szempontjából az, ha nem dohányzunk, azonban még a dohányzók is sokat tehetnek a káros környezeti hatások mérsékléséért. Ugyanakkor a környezeti tudatosság a dohányzók körében is terjed.

Mi történik, ha megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközök elérték az üzemidejük végét?

A pénz mint fizetőeszköz születése hosszú idővel ezelőttre nyúlik vissza. Elég, ha visszagondolunk arra, hogy a Bibliában is 30 ezüstért árulta el Júdás Jézust. Európában a Római Birodalom térhódításának köszönhető terjedt el a pénz használata. Időközben voltak inflációk, új pénznemeket vezettek be, az érmék után megjelent a papírra nyomott pénz, és napjainkra digitális formát öltött. Sőt, lettek olyan független pénzeszközök, amik csak a virtuális térben léteznek, mint például a Bitcoin.

Amikor a jövőről esik szó, rendszerint a Mars kolonizálása vagy a mesterséges intelligencia térhódítása a fő téma a klímaválság után. Logikus és helyes, hogy globális léptékekben gondolkodunk, hiszen felelősséggel tartozunk egymásért, de arról is kell beszélni, hogy az átlagember egymagában mit tehet azért, hogy a saját és környezete jövője élhető legyen.