eur:
389.01
usd:
359.45
bux:
66263.18
2024. február 25. vasárnap Mátyás
Nyitókép: Pixabay

Jelentősen átalakítják a füstmentes technológiák a dohánytermékek piacát

A dohányzás visszaszorítása társadalmi cél. Ennek ellenére a dohánytermékek szálra vetített összesített forgalma évről évre alig változik a népességnövekedés miatt. Számos alternatív technológia jelent meg az utóbbi években, azonban ezek hatásaival, ártalomcsökkentésük valós mértékével kevesen vannak tisztában, sőt számos tévhit kapott szárnyra ezekkel kapcsolatban. Ez az új megoldások, technológiák megjelenésekor nem egyedi jelenség, azonban a tájékozott döntéshozatal lehetőségének biztosítása érdekében fontos tisztában lenni, hogy egyes technológiák használatánál milyen hatásokra lehet számítani.

A dohányzás története az időszámítás előtti többezer évre nyúlik vissza, ugyanakkor az egészségre gyakorolt negatív hatásait csak az elmúlt évtizedekben kezdték behatóbban vizsgálni. Ennek hatására az iparág elő is állt számos alternatív technológiai megoldással, amelyeket ma már széles körben használnak is, azonban ezek hatásairól, az ártalomcsökkentés valós mértékéről elég eltérő vélemények keringenek: szakmai álláspontokat lehet olvasni pró és kontra, nagy tekintélyű szakmai szervezetek is állást foglalnak tudományos kérdésekben, amelyeket szükséges megvitatni objektív szempontok figyelembevételével. Érdemes ezért áttekinteni, hogy mik azok a leggyakoribb félreértések, amelyekkel az ártalomcsökkentés témakörében találkozhatunk.

Tévhit: Minden dohánytermék ugyanolyan káros

A dohányzás minden formája káros, épp ezért a legjobb, ha el sem kezdjük. Azonban az elmúlt években rengeteg tudományos kutatás és nemzetközi egészségügyi állásfoglalás született világszerte, mely megállapította, hogy a különböző dohánytermékek működésében és hatásában jelentős különbség lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a dohánytermékek lényeges eltérést mutathatnak addiktivitás és toxicitás szempontjából. A különbség nagyobb vagy kisebb kockázati profilhoz is vezethet, ami az egészségre is hatással lehet. A füstmentes technológiák hosszú távú hatására vonatkozóan – azok újdonságára tekintettel – még nem állnak rendelkezésre hosszú távú adatsorok. Az eddig rendelkezésre álló adatokból arra már lehet következtetni, hogy egyes füstmentes technológiák a hagyományos dohánytermékekhez képest lényegesen kevesebb károsanyagot bocsátanak ki. Ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, ami erős függőséget okozó anyag, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát; valamint a káros anyagok bevitele sem szűnik meg teljesen ezek használatával, de égés és füst hiányában lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohánytermékek. Az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) megállapítása szerint ugyanis a cigaretta égése során felszabaduló közel 7 ezer anyagból 93 káros vagy potenciálisan káros. A füstmentes technológiák használata során nem történik égés, így akár 70-95%-kal kevesebb a károsanyag kibocsátás a cigarettához képest. A károsanyag-kitettség csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára azonban még hosszú távú kutatások szükségesek.

Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy leghatékonyabb ártalomcsökkentés a dohányzók számára továbbra is a leszokás, mivel a leszokással bizonyítottan csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. Azonban sokan vannak, akik – habár tisztában vannak a kockázatokkal – tovább dohányoznak. Számukra nyújthatnak ártalomcsökkentési lehetőséget a füstmentes technológiák.

Tévhit: A füstmentes technológiák leszokást segítő eszközök

A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés első két pillére továbbra is a megelőzés és a leszokás támogatása: akik eddig nem fogyasztottak dohány- és nikotintartalmú terméket, azoknak tanácsos a jövőben is tartózkodniuk ezektől; akik pedig dohányoznak, azoknak a leszokás az első és legtudatosabb választás. Ugyanakkor sokan valamilyen okból nem szoknak le, nekik érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

A tájékoztatás és edukáció azért is fontos, hogy mindenki számára egyértelmű legyen: ezek az alternatívák nem a leszokást segítő eszközök, nem is a bevett leszokást támogató terápiákat helyettesítik, használatuk kifejezetten a le nem szokó felnőtt dohányosok számára jelenthet egy kevesebb károsanyag kibocsátással járó alternatívát a cigarettához képest.

Tévhit: Csak a zéró tolerancia segíthet a dohányzás okozta ártalmak elleni küzdelemben

A dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmakat ma már senki sem vitatja, ahogyan azt sem, hogy mindez komoly népegészségügyi problémákat okoz. Több mint 1 milliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám az előrejelzések szerint a közeljövőben sem változik majd számottevően. Magyarországon több mint kétmillió ember gyújt rá rendszeresen.

Az ártalomcsökkentés legjobb és leghatékonyabb módja, ha nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket, ha pedig igen, akkor minél előbb leszokunk. A szakértők egy része kizárólag a leszokást említi megoldásként, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a sikeres leszokás mértéke még beavatkozás (NRT, gyógyszeres terápia, szakember nyújtotta tanácsadás) mellett sem elég magas. Természetesen továbbra is a leszokás a leghatékonyabb módja a dohányzás ártalmainak csökkentésére, ezért aki a leszokás mellett dönt, azt elkötelezetten támogatni szükséges! A dohányzás okozta egészségügyi ártalmak visszaszorítása érdekében azonban azokkal is foglalkozni kell, akik nem szoknak le valamilyen okból. A cél közös: csökkenteni a dohányzáshoz köthető egészségügyi problémák számát a világban.

Ennek érdekében fontos a figyelemfelhívás a megelőzésre és a leszokás fontosságára, a le nem szokó felnőttek számára pedig lehetőséget kell biztosítani a tájékozódásra, azaz megfelelő információnak kell rendelkezésre állni a döntéshozatalhoz azon ártalomcsökkentési lehetőségekről is, amelyek választása esetén a káros anyagoknak való kitettség a cigarettázáshoz képest valószínűsíthetően csökkenthető, hangsúlyozva azonban azt, hogy kizárólag a rá nem szokással és a leszokással csökkenthetők legsikeresebben a dohányzás ártalmai.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.26. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×