Címke: vulkánkitörés (102 cikk)

Kisit fellélegezhettek Grindavík város lakói, miután a hatóságok egy fokozattal csökkentették a vészhelyzet súlyosságát.

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy nagyon komoly erők munkálkodnak a mélyben, így 800 év után lehet újra vulkáni működés a Reykjanes-félszigeten. Az sem zárható ki, hogy víz alatti robbanások lesznek, veszélyben van egy jelentős turisztikai központ is.

Hatalmas gőzölgő repedések nyíltak Grindavik városának közepén

Nagy mennyiségű lávát okádott vasárnap a Szicília szigetén az Etna - közölte az olasz geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV).

Fiatal kőzetekben sikerült kimutatniuk amerikai kutatóknak a hélium izotópjait, és ez azt jelenti, hogy az anyag nem az ősi légkörből került oda.

Olaszország felkészül több tízezer ember esetleges evakuálására a Nápoly melletti vulkán keltette szeizmikus tevékenység miatt, derült ki a múlt héten. Erről a bejelentésről kérdeztük Harangi Szabolcsot, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóját.

Két hónap szünet után vasárnap ismét kitört Hawaiin a Kilauea vulkán, amelynek az idén ez már a harmadik kitörése.

Az elmúlt hétvége magyarországi földmozgásainak okairól, azok megjósolhatóságáról – vagy éppen megjósolhatatlanságáról – beszélt Harangi Szabolcs geológus, egyetemi tanár, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt a vulkánok veszélyeiről és a klimaváltozásra gyakorolt hatásukról, de még arról is, mennyire valósak a katasztrófafilmek.

Az izlandi Fagradalsfjall kitörés harmadik felvonásának, úgy tűnik, vége, de a kutatók számos különleges felvételt készítettek. Az egyiken egy - különösen a nagyközönség által - ritkán látott jelenség is megfigyelhető.

A Hunga Tonga-vulkán tavaly januári kitörése következtében kétszer is jelentősen megnövekedett a Föld elektromos töltöttségi szintje – közölte egy nemzetközi kutatócsoport az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak vezetésével.

A július 10-én délután kezdődő vulkánkitörés tovább folytatódik az izlandi Reykjanes-félszigeten. A kezdeti intenzitása alig csökkent.

Helyi idő szerint hétfőn, 16:40-kor 6 napon keresztül zajló, több mint 12 000 földrengés után a magma áttörte a felszínt és elkezdődött a vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, Reykjavík közelében.

Közel egy évvel a legutóbbi izlandi vulkánkitörés után ismét a figyelem középpontjába került a Reykjanes-félsziget. Néhány nap alatt több mint 6000 földrengést regisztráltak pontosan azon a területen, ahol 2021-ben, majd 2022-ben is vulkánkitörés zajlott. A fejleményekről Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár írását közöljük.

A Nápolyi-öbölben a Vezúv mellett a felszín alatt rejtőzködik egy másik, kaldera típusú vulkán is, a Campi Flegrei, amely az utóbbi időben aggasztó aktivitási jeleket mutat.

Az Etna hosszabb szünet után lépett működésbe, bár ezt látni nem lehetett, mivel sűrű felhőben volt egész nap a hegy. Afrika egyik legaktívabb vulkánja is felébredt, a Nyamulagira meredek lejtőjén leereszkedő lávafolyam vörösre festi az égboltot a kongói Kivu-tó környezetében. Egy nagy ugrás Mexikóba, ahol a Popocatépetl, azaz a „füstölgő hegy” is beleerősített, kráteréből fél napja folyamatosan ömlik ki a vulkáni hamuanyag, ami szürkévé változtatta a környező településeket.

Nagyjából két napja rengett már a föld a vulkán térségében.

Aktív fázisba lépett a világ egyik legveszélyesebb vulkánja, a kolumbiai Nevado del Ruiz: múlt héten több mint 6000 rengést produkált. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Földtudományi Intézetének igazgatója szerint a jelek arra mutatnak, hogy a vulkán kitörhet, ez azonban még korántsem biztos.

Ismét kitört szombaton a Merapi tűzhányó Indonéziában, hamuval borítva be a környékbeli településeket – közölte az ország földtani intézete.

Misztikum övezi a Balaton hegyeit, időnként felröppennek összeesküvés-elméletek például arról, hogy a Balaton-felvidéken található vulkanikus hegyek közül vajon melyik fog és mikor újra működésbe lépni.

Nagyon fontos az oktatás, nagyon fontos, hogy ne csak elmondják, hanem gyakorolják is, mi a teendő, nincs más út, csak ez segíthet egy ilyen esetben – mondta a törökországi földrengés nyomán Harangi Szabolcs geológus, egyetemi tanár, a ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a földrengés lehetséges kiváltó okairól, cáfolta, hogy Magyarország a földrengések szempontjából Európa egyik legbiztonságosabb helye lenne, s elemezte, melyek a leginkább veszélyeztetett területeink.