Címke: minimálbér (164 cikk)

Az Országgyűlés 148 igen, 3 nem és 31 tartózkodó szavazattal elfogadta a munkavédelmi törvény módosításáról szóló, valamint az EU-s minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló jogszabályt.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Brüsszelben is jelezte elégedetlenségét.

A szakszervezetek nagyobb emelést reméltek, mint amennyit kaptak.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta Kövér László házelnöknek a kormány 2024-es tavaszi parlamenti ülésszakra szóló jogalkotási programját, melyben 18 törvényjavaslat/módosítás szerepel.

Abban reménykednek, hogy 2024-ben "csak" 41 százalékos lesz a pénzromlás üteme.

Amennyiben valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, annak a nyugdíja ma 120 ezer forint - mondta a pénzügyminiszter egy parlamenti meghallgatáson. Reális-e ez a szám, erre adott választ Farkas András nyugdíjszakértő.

Míg a 8 órás minimálbér bruttó 266.800 Ft/hó, addig a 6 órás minimálbér összege 2024 évében bruttó 200.100 Ft/hó, a 4 órás minimálbér pedig (ugyanennyit keresnek a magyar közmunkások is) bruttó 133.400 Ft/hó.

Elkezdődtek a 2024-es bértárgyalások a BKV-nál. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke az InfoRádióban elmondta: a munkavállalói és a munkáltatói oldal is abban érdekelt, hogy mielőbb megállapodjanak.

A minimálbér-emelésnek köszönhetően januártól több családi ellátás összege emelkedik - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a Facebook-oldalán.

A legalacsonyabb keresetűek „kezét nem lehet elengedni”, nekik kompenzációt kell adni, így a szolidaritás és az együttműködés szempontjait előtérbe helyezve szavazták meg a munkáltatók a minimálbéremelést és annak előrehozását – hangsúlyozta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Megjelent a rendelet a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról, a szabályozás már decembertől érvényes.

Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének komoly gazdasági és bérezéssel kapcsolatos hatása is van.

Szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást, kevesli ugyanis az emelés mértékét - közölte a MASZSZ.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. Átszabják majd a bérrendszert is a vásárlóerő megőrzése érdekében.

Lapértesülés szerint kimarad az adócsomagból az a passzus is, amely a realizált bevételtől függetlenül kötelező járulékfizetést írt volna elő 2025-től a másodállású vállalkozóknak.

Várhatóan elutasítja a kormány a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek elnökét kérdeztük, aki a legújabb javaslatról és annak kormányzati fogadtatásáról is szólt.

Legalább 15 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést tart elfogadhatónak a Magyar Szakszervezeti Szövetség – mondta az InfoRádiónak a szervezet elnöke. Zlati Róbert hozzátette: csak gyorsabb ütemű emelésekkel érhető el, hogy a minimálbér felzárkózhasson a mediánbér 60 százalékára.

Az országban több mint 300 ruhagyár volt kénytelen ideiglenesen bezárni a munkások minimálbér emelését követelő tiltakozóhulláma miatt - közölték a helyi hatóságok.

Jól állnak a jövő évi bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, korábban nem igen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani, hogy november második felében nagyvalószínűséggel alá lehet majd írni a megállapodást - hangsúlyozta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Bár még csak most indulnak el a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, jelek szerint a vállalkozói oldal hajlik rá, hogy teljesítse a szakszervezetek követeléseit – értesült a Világgazdaság.