Címke: madarak (21 cikk)

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) kutatói Boros Emil tudományos főmunkatárs vezetésével nagy térbeli léptékű kutatásban vizsgálták a sós, szikes tavak és a vízimadarak kölcsönhatását.

A hatszáz madár tetemét Romániából vitték volna Olaszországba.

A kutatók szerint a kulcsszó a klímaváltozás és az alkalmazkodás.

Méretük, szokásaik és alaktanuk sem maradt érintetlenül.

Negyvenhétezer vadlúd pihent a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a tatai Öreg-tavon, miközben ezrével érkeznek a darvak is a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületére.

A madarak őszi vonulását figyelhetik meg és rögzíthetik idén ősszel is az érdeklődők az Európai Madármegfigyelő Napok keretében október 2–3-án – közölte az InfoRádióval Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. A program célja, hogy információt gyűjtsenek az őszi madárvonulásról a lakosság segítségével.

Elkészült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) áramütött madarak éves összesített hatósági bejelentése.

A varjúfélék, azon belül is a dolmányos varjak támadásai olykor félelmet kelthetnek.

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Bármennyire is aranyosnak vagy elesettnek tűnnek, meg kell állni, hogy hozzájuk nyúljunk. Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, mókuskölykökkel és más kis állatokkal.

Az ELTE TTK fizikusai rájöttek, miként képesek a madárrajok felülkerekedni az együttmozgás elvi nehézségein, és a természettől ellesett megoldással most minden eddiginél több drón gyors reakcióidejű, mégis harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

Az elmúlt évtizedben új települési madárvédelmi problémaként jelentkezik az épületek erkélyein, lapos tetőin költő tőkés récék március-májusi kelési időszaka. Mostanság volt ahol már kis lile is költött háztetőn.

A korán jött tavasznak köszönhetően egyre több vonuló madárfaj érkezik vissza a Kárpát-medencébe, a pár napra téliesre forduló idő a nagy testű fajoknak, például a gólyáknak nem okoz problémát.

A madarak különböző stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.

Drasztikus mennyiségben tűnnek el a mezőgazdasági termelés miatt a különféle élőhelyek, drámai helyzetet mutatnak az adatok. A kis lépések, kiigazítások már nem segítenek.

A Tisza-tavon fészkelő nagy kárókatonák évente több mint 100 tonna halat fogyasztanak el, ami nagyságrendileg megfelel az egész éves Tisza-tavi horgászfogásnak.

A csapadékos és táplálékban gazdag nyár után a gólyák és fecskék jó kondícióban hagyhatják el Magyarországot. Rossz helyzetben van viszont a skandináv területek madárállománya, amelyet megviselt az aszály, és amelyre az Ibériai-félszigeten is rendkívüli hőség és táplálékhiány vár.

Létfontosságú ugyanis számukra, hogy megértsék szomszédjaik sólyom vagy kígyó közeledésére figyelmeztető jelzését.

Nem árt a melegebb éghajlatról hazaérkező vonuló madaraknak, például gólyáinknak a márciusi nagy hideg, de vannak, akik visszafordulnak - hangsúlyozta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Tavasszal különösen viselkedhetnek a madarak, a hímek területüket féltve mániákusan támadhatnak a saját tükörképükre, amely akár az állat pusztulását is okozhatja. Ilyen helyzetben érdemes néhány napra letakarni a tükröződő felületet – tanácsolta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A múlt hét végén szinte nyári forgalom volt a befagyott Balatonon, de a jég nem mindenkinek öröm: a vízimadarak egy lékhez járnak, hogy vízhez jussanak.