Az ELTE szakemberi olyan drónraj fejlesztésébe vágtak, amely önszervezetően próbál együtt repülni, ami igen bonyolult feladat, ezért a természethez fordultak segítségül, hogy az evolúció miként oldotta meg, hogy sok egyed egyszerre ügyesen mozgjon – magyarázta az InfoRádiónak Balázs Boldizsár fizikus doktorandusz. A mintát végül is a madarak nyújtották, hiszen ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, mint a drónok.

Az ELTE Természettudományi Karán 25 éve zajlik egy kutatás, amit mára a világ sok vezető egyeteme is átvett: statisztikus fizikai eszközökkel próbálják megérteni az állatok, baktériumtelepek, vagy akár az emberek csoportos mozgását, amit kiválóan lehet alkalmazni a drónfejlesztésben is.

Ha egy madár- vagy halrajt behatás éri, például egy ragadozóval találja magát szemben, nagy egységként képes reagálni, mintha egy entitás lenne. Rendkívül gyorsan tudják az egyedek változtatni egységesen a pályájukat, miközben száz kilométereket is képesek együtt vonulni.

Balázs Boldizsár szerint fizikus szemmel ez nagyon érdekes probléma, miután

szigorú matematikai dolgok kötik össze a két viselkedést, miközben elviekben ellentmondásban kellene állniuk.

Az ELTE Természettudományi Karán zajló kutatás eredményei arra engedtetnek következtetni, hogy a természet ezt a nehézséget a hatékonyság érdekében úgy oldja meg, hogy az egyes egyedek képesek megkülönböztetni a szomszédjaik fontosságát. Abból, hogy látják, milyen mozgást végez a másik egyed, képesek eldönteni, hogy magukra nézve az fontos-e. Mindezt pedig képesek „megtanítani” a drónoknak is, miután azok egyébként is kommunikálnak egymással – tette hozzá.

A fizikus doktorandusz felidézte, korábban azzal szembesültek, hogy 30-35 drónnál többet nem nagyon lehetett a szokásos megközelítéssel közösen koordinálni. Ugyanis, amikor csak egymás pozíciójáról és sebességéről tudtak a környezetükben, forduláskor rászaladtak egymásra, miután lassan reagáltak. Azonban,

ha az élet mintájára akár csak egy kis jelzést is adnak egymásnak arról, hogy a váltás fontos, máris sokkal szebben képesek repülni.

Ennek köszönhetően pedig már 55 drónt is tudtak közösen irányítani. Nemsokára pedig százzal is repülni fognak, és minden bizonnyal az is tökéletesen fog működni – tette hozzá.

Balázs Boldizsár szerint míg az alapkutatás eredményeit akár a szociológiában is alkalmazni lehet majd, addig a drónok sikeres közös mozgását konkrétan a hadiiparon túl a logisztika vagy akár a mezőgazdaság is hasznosíthatja majd.