génmódosítás

Ho Csien-kujnak nyoma veszett, miután a kínai állam és a sencseni egyetem is elítélte tettét.

Megszülettek a világ első génmódosított csecsemői. A lombik programban fogant két kislányt valószínűleg immúnissá tette a HIV-vírus ellen a kínai kutató Ho Csien-kuj, aki a kísérletet végrehajtotta. A tudományos közösség elhatárolódik a tettől, és emberkísérletnek minősítette a beavatkozást.

Versenyhátrányba kerülhet az Európai Unió, ha egy kalap alá veszi a génmódosítást és a genomszerkesztést - derült ki az MTA konferenciáján.

Lazítaná az új génmódosítási technológiákkal előállított élelmiszerek és haszonnövények szabályozását egy uniós főtanácsnok, aki véleményét már el is juttatta az üggyel foglakozó Európai Bírósághoz.

GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A jelentés összefoglalóját magyar fordításban közöljük.

A Magyar Idők arról ír, hogy egyes cégek az Európai Unió szigorú génmódosítási szabályait is könnyen kikerülő eljárásokat tesztelnek. A Magyar Nemzet cikke szerint ráfizethet Budapest a metrófelújításra. A Magyar Idők cikkéből kiderül: már csak napok kérdése, és elérhetővé válik az Otthon melege program kifejezetten gázkonvektorok cseréjét érintők köre.

Mik azok a ciszgenikus növények, és mi a molekuláris növénynemesítés?

Nemzeti Fehérjetakarmány Programot készít a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ – mondta az intézmény főigazgatója. Gyuricza Csaba kifejtette: jelenleg az állattenyésztésben felhasznált fehérje zöme import, és mivel leginkább Amerikából jön, bizonytalan a GMO-mentessége, ezért szükséges növelni a hazai fehérjeforrást.

A gyógyászatban már alkalmazzák a génszerkesztés módszerét, sőt, már életeket is mentettek meg vele. Az AIDS kezelésében egészen biztosan szerepet fog játszani, és lehet, hogy sokkal többre is képes lesz majd, ha a genomikában elkezdik kihasználni valamennyi lehetőségét. Az InfoRádió által megkérdezett kutató azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az erkölcsi megfontolások mellett prózai okai is vannak annak, hogy nem terjedt el robbanásszerűen ez a fajta beavatkozás. Ugyanis egész egyszerűen még nem értjük teljesen pontosan az öröklődési folyamatokat. Még azt az egyszerűnek tűnő dolgot sem tudjuk egyelőre megmondani, hogy pontosan mely gének felelősek mondjuk a testmagasság kialakulásáért – hozta példaként Varga Máté, az ELTE Genetikai Tanszékének kutatója az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinműsorában.