INFORÁDIÓ
2022. június 29. szerda
Péter, Pál

szúnyog

génmódosítás

dengue-láz

chikungunya

sárgaláz

Genetikailag módosított szúnyogokat engedtek szabadjára

Genetikailag módosított szúnyogokat engedtek szabadjára

Infostart

Véget ért az első kísérlet génmódosított rovarok szabadba telepítésével: hét hónap alatt ötmillió Aedes aegypti szúnyogot szabadítottak rá vadon élő társaikra.

A vadon élő szúnyogok terjesztette vírusos megbetegedések csökkentése a célja a kísérletnek. Az első eredmények pozitívak, de még több állatot kell majd szabadon bocsátani annak érdekében, hogy megbizonyosodhassanak arról: a módosított példányok valóban segítenek abban, hogy csökkenjen a teljes populáció száma, írja a Nature.

A chikungunya- és dengue-lázat, zikát és sárgalázat is terjesztő szúnyogfajt úgy módosították az amerikai Oxitec biotechnológiai cég kutatói, hogy a nőstény példányokra halálos gént tartalmazó hímeket engedtek szabadon. A terv szerint a módosított hímek párosodnak a vadon élő nőstényekkel, de minden nőstény ivadék elpusztul. A hím utódok tovább viszik a gént, így egyre kevesebb nőstény marad életben, a populáció pedig egyre kisebb lesz.

Működött a halált hozó gén

A kísérletben szúnyogpetéket tartalmazó dobozokat helyeztek el magánterületen, és csapdákkal vették körbe azokat, melyek egy része tojásrakó hely volt, más része pedig felnőtt példányokat fogott el. A kikelt hímek a doboz körüli egyhektáros területen maradtak, valóban párosodtak a vadon élő nőstényekkel, amelyek petéket raktak le. Ezekből 22 ezer darabot be is gyűjtöttek és laboratóriumi körülmények között meg is vizsgáltak - megállapították, hogy a nőstény példányok valóban mind elpusztultak még azelőtt, hogy elérték volna a felnőtt kort.

A kutatócsoport az is megállapította, hogy a halálos gén két-három hónapig, vagyis a szúnyogok körülbelül három generációjáig maradt fenn a vadon élő populációban.

A kibocsátási pontoktól számított 400 méteren túl nem találtak a halálos gént hordozó szúnyogokat, még több generáció után sem.

Máshol is kellene kutatni

Az Oxitec most kiterjesztett kutatásokat végez, ám ez sem tudja megállapítani azt, hogy a szúnyogok hordozta betegségek előfordulása csökken-e a beavatkozás hatására. Floridában, ahol a kísérletet végzik, nem fordul elő annyi az Aedes aegypti példányai által terjesztett betegség, hogy erre fény derülhessen. Amerika más területein sem okoznak ehhez megfelelő számú betegséget szúnyogok: nagyobb befektetésre és más területen végzett kísérletekre lenne szükség ahhoz, hogy kiderülhessen, mi a valós közegészségügyi hatás.

Irtani még így is kell

Betegségkitörések ráadásul akkor is előfordulhatnak, ha az Aedes aegypti populáció alacsony, így a szúnyogpopuláció csökkentése nem feltétlenül eredményezi a betegségek visszaszorítását. A szúnyogfaj visszaszorítása nem csökkenti ráadásul a szúnyogirtások szükségességét sem az adott területen, mivel

ott a szúnyogok mindössze 4 százalékát adja az Aedes aegypti.

Ennek ellenére a helyi egészségügyi hatóság támogatja a kísérletet: Florida Key-en 2010-ben és 2020-ban is volt dengue-láz kitörés 68 illetve 72 helyi esettel.

Nyitókép: Wikipédia/James Gathany/CDC
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018