A hőkupola szavunk az angol elnevezésből, a „heat dome”-ból fakad. Ez egy magas nyomású légköri képződmény, amelyet forró szubtrópusi levegő tölt ki – mondta Gaál Áron, a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője az Arénában, hozzátéve:

„a hőkupola egyáltalán nem szokatlan jelenség, csak mondjuk úgy 20 évvel ezelőttig döntően a mediterrán országokra korlátozódott.”

Franciaországban már talán az ötödik vagy hatodik napja többfelé 40 fok felett van a maximum hőmérséklet. Az a forró légtömeg araszolgat Európa középső területei felé, és különösképpen a hét első napjaiban nálunk is ez határozza meg az időjárást – mondta.

Ez a forró légtömeg az Alpokat megkerülve nem délről, hanem északnyugatról érkezik majd hozzánk, tehát ilyen értelemben különleges a helyzet. „Azt hiszem, ez kicsit a szerencsénk is, mert ha délről érkezne, akkor nálunk is a franciához hasonló hőmérsékleti értékekre lehetne számítani. Így is extrém a helyzet,

az Alföldön nem lesz ritka a 40 fok körüli hőmérséklet, sőt kedden akár 41-42 fok is lehet. Az abszolút melegrekord is megdőlhet ezekben a napokban,

majd meglátjuk” – folytatta.

Szerdán lehet vége a kánikulának, a hét közepén elér bennünket majd északnyugat felől egy hidegfront, amelynek a hatására a hét második felében visszaesik a hőmérséklet, ami persze csak annyit jelent, hogy „normál” nyári időre kell számítani. De a hőkupola és a hőhullám az ugyanaz a jelenség, csak a hőhullámnak egy rémisztőbb elnevezése a hőkupola – magyarázta, hangsúlyozva: az, hogy egy adott helyen egy magas légnyomású zóna helyezkedjen el, ilyenkor a nyári időszakban egyáltalán nem szokatlan jelenség. Ilyen szubtrópusi forró levegő érkezhetne hozzánk egy északnyugat felől érkező hidegfront előterében is, csak nem lenne olyan hosszadalmas, mint ahogy most néz ki a helyzet, és ami már bő egy hete tart Délnyugat- és Nyugat-Európa partjainál.

És a kérdésre, hogy hogyan lesz mindennek vége, a válasz az, hogy a végén akár pusztító eső vagy akár jégeső is érkezhet. „Az esetek legnagyobb részében így történik, különösképpen, hogy ha ennyire forró légtömegről van szó” – tette hozzá a meteorológus. Nagyjából 10-15 fokkal kevésbé hideg légtömeg érkezik majd a hét közepén. „Ha még ehhez olyan dinamikai feltételek is teljesülnek, hogy jó lesz a szélnyírás a szupercellás zivatarok kialakulásához, akkor szinte borítékolható, hogy itt komoly károk keletkezhetnek” – mondta a szakértő.

A kérdésre, hogy ezen a nyáron hány ilyen hőhullámra számíthatunk, azt mondta: „a kollégákkal viccesen azt beszéltük meg, hogy lehet, hogy csak egy hőhullám lesz, de az lehet, hogy szeptemberig tart, mert ha lélegzetvételhez is jutunk, nem biztos, hogy a hossza olyan lesz, hogy azt mondhatjuk, ott véget ért a hőhullám, és a következő máskor kezdődött.

Az elmúlt években az volt a jellemző, hogy volt néhány hőhullám, és legalább egy vagy két hét eltelt, mire jött a következő.

De az már nem nagyon nevezhető újabb hőhullámnak, hogy ha csak pár napra szűnik meg, és utána kezdődik elölről az egész. De nem lehet megmondani, csak az elmúlt évek tapasztalatából tudunk indulni” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gaál Áron, a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője.

Az interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.