Infostart.hu
eur:
349.39
usd:
301.11
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin
Nyitókép: Facebook/Előválasztás 2021

Ellenzéki előválasztás: így folytatódott a Dobrev-Márki-Zay háború a "békés kézfogás" óta

Még két nap sem telt el Dobrev Klára és Márki-Zay Péter ellenzéki kormányfőjelölt-jelöltek szerdai tévévitája és az ottani, békekötést jelezni kívánó kézfogás óta, azóta is szünet nélkül "ássák" egymást a felek. Még azzal kapcsolatban is vitában állnak, hogy a "Fidesz-propaganda" ki mellett mozgósít.

Békés kézfogás jelezte volna szerda este Dobrev Klára (DK) és Márki-Zay Péter (MMM) ellenzéki kormányfőjelölt-jelöltek személyeskedésektől sem mentes tévévitájában, hogy véget vetnek egymás támadásának, de az ellenzéki előválasztás második fordulójának folytatására sem maradt elásva a csatabárd.

A vita után ráadásul maradtak "elvarratlan szálak". Annak elején ugyanis a hódmezővásárhelyi civil polgármester személyes példával próbálta alátámasztani (Popovics Judit esete), hogy

a Demokratikus Koalíció politikusokat zsarolt és fenyegetett, pozíciót kínálva az előválasztási visszalépésért.

A vitát követően Popovics Judit egy hosszabb interjúban beszélte el történetét, de bizonyítékkal nem tudott szolgálni, az elhangzottakra reagálva viszont a DK jelezte, beperli állításaiért a tatai politikusnőt, aki Lusztig Péter tatabányai DK-elnököt nevezte meg nyomásgyakorlójaként. A DK emellett "Márki-Zay emberének" titulálta Popovics Juditot.

Márki-Zay Péter korábban – gyors egymásutánban – több interjúban is célzott arra, hogy "Karácsony Gergelyt kellene megkérdezni", hogyan "zsarol" politikusokat a Demokratikus Koalíció. Amikor Karácsony Gergelyt a Magyar Hang erről faggatta, a főpolgármester azt mondta, "archiválni szokta" Gyurcsány Ferenc ilyen tartalmú SMS-eit, ám többször is kijelentette, ezeket a telefonüzeneteket "nem aktuális" nyilvánosságra hoznia. Csütörtök este pedig Karácsony Gergely az ATV-ben már azt mondta, ezek az üzenetek nem olyan természetűek, hogy azok miatt "bírósághoz kellene fordulni", az InfoRádióban pedig azt, hogy "szeretne túllépni ezen".

Szintén a kötődik a főpolgármesterhez az a további konfliktus, amelyet Márki-Zay Péter javára történt visszalépése generált az előválasztás második fordulója előtt, ugyanis egyik jelölőszervezete, az MSZP állásfoglalás nélkül maradt abban a kérdésben, hogy kit támogat a második fordulóban. Csütörtökön aztán fény derült a párton belüli megosztottságra:

  • a párttárselnök Tóth Bertalan arra buzdított, hogy Márki-Zay Péterre voksoljanak a szocialista szimpatizánsok
  • ezt követően a pártelnökség is hasonlóra jutott - azok után, hogy Kunhalmi Ágnes (szintén párttárselnök) azt mondta az ATV-ben, nem állnak egyik jelölt mellé sem
  • a párt volt elnökei közül Lendvai Ildikó "Orbán Viktor leváltása érdekében" Márki-Zay Péter mellé állt, hozzá hasonlóan Gurmai Zita, a párt országgyűlési képviselője is
  • Hiller István és Molnár Gyula volt MSZP-elnökök Dobrev Klára támogatására buzdítottak
  • Dobrev Klára mellett kiállt még: Gajda Péter (Kispest MSZP-s polgármestere), Nemény András (polgármester, Szombathely – és elődje, Ipkovich György is), Gőgös Zoltán volt elnökhelyettes, Horváth Csaba zuglói polgármester, Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Göncz Kinga volt külügyminiszter.

A szerdai tévévita után a "hosszú csütörtök" végén ismét egymásnak feszült Dobrev Klára és Márki-Zay Péter, hogy egy részterületről vitázzon (klímavédelem), nem alakult ki egyetértés például abban a kérdésben, hogy kire hárítanák a zöld küzdelem költségeit, hogy az Európai Egyesült Államok vagy önálló környezetvédelmi tárca segítene-e, hogy van-e baj Paks II-vel vagy az atomenergiával, illetve hogy milyen szerep szánható a szélenergiának a közeli jövőben.

Az egyórásnál is rövidebb beszélgetést követően aztán a Demokratikus Koalíció közleményt adott ki, amelyben Rónai Sándor, Dobrev Klára szóvivője hazugsággal vádolta meg Márki-Zay Pétert, amikor a polgármester a vitán arról beszélt, hogyan szavaztak DK-s képviselők zöldügyekben az Európai Parlamentben.

"Márki-Zay Péter az mondta, hogy néhány olyan fontos kérdésben, mint a Közös Agrárpolitika, vagy a legújabb klímatörvény, a DK képviselői nem a 65, 55, sőt inkább a 40 százalékos kibocsátáscsökkentést szavazták meg. A valóság ezzel szemben az, hogy 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célról sosem szavaztunk az Európai Unióban. Ráadásul a Demokratikus Koalíció EP-képviselői a legmagasabb, azaz 65 százalékos kibocsátáscsökkentési célt szavazták meg, sajnos azonban a EP többsége ennél alacsonyabb célszámot fogadott csak el" – tette világossá Rónai Sándor, aki szerint

ideje lenne, ha Márki-Zay Péter "nem terhelné tovább hazugságokkal a választókat",

illetve ne hivatkozzon fáradtságra és legyen felkészültebb.

A két ellenzéki kormányfőjelölt-jelölt között abban is vita alakult ki, hogy a "Fidesz-propaganda" melyikük mögé állt be, Márki-Zay Péter napok óta folyamatosan hangoztatja, hogy Dobrev Klára mögé álltak a kormányoldalon – ezt azzal igyekszik alátámasztani, hogy az általa ismert közvélemény-kutatási adatok szerint Dobrev Klára ellen nagyobb eséllyel győz a Fidesz a 2022-es országgyűlési választásokon –, a Demokratikus Koalíció viszont – vidéki ügyfélszolgálati bejelentésekre hivatkozva – állítja, a sátraknál fideszeseket buzdítanak arra, hogy Márki-Zay Péter neve mellé tegyék az ikszet az előválasztáson. Erről Dobrev Klára az ATV-n beszélt csütörtök este. Emellett "trumpi" kampánnyal is vádolja az ellenfél Márki-Zay Pétert.

Címlapról ajánljuk
„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
Elözönlötték a külföldi élelmiszerek Magyarországot az elmúlt években: megszólalt az államtitkár a helyzetről

Elözönlötték a külföldi élelmiszerek Magyarországot az elmúlt években: megszólalt az államtitkár a helyzetről

Az elmúlt öt évben drasztikusan megnőtt az import élelmiszerek aránya a magyar boltok polcain: a húskészítmények behozatala közel 70, a tejtermékek és tojás importja pedig 95 százalékkal bővült 2021 és 2025 között – mondta Búza László élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár a Portfolio-nak. A politikus szerint az árstop és az árrésstop nem tudták megállítani az import térnyerését, ezért az élelmiszer-gazdaság szerkezeti átalakítására van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×