A bizottságban a gyógyszerkutatási, újabban pedig jórészt a koronavírus elleni vakcina ügyeivel foglalkozó Marofka Ferenc visszaemlékezett a 2020-as évre, amikor a védőeszközöket még minden tagállam egymás elől elkapkodva szerezte be. Ekkor vált biztossá, hogy ez a vadnyugati módszer a vakcinák esetében nem fog működni – idézte Marofka Ferencet az Index.

Visszaemlékezett tavaly június 12-re, amikor az EU-tagok megállapodtak a közös beszerzési stratégiában. A gyártókkal ezután úgy tudtak pillantok alatt megállapodni, hogy rendelkezésre állt a 2,7 milliárdos vészhelyzeti alap, melynek felhasználásához nincs szükség a tagállamok egységes felhatalmazására. Ebből utalták a gyógyszercégeknek az előlegeket.

„Kaszinózásról” beszélt ennek kapcsán, hiszen nem tudhatták, melyik gyártó tudja előbb előállítani a lehető leghatékonyabb oltóanyagot.

A vállalatokkal kötött szerződések feltétele volt, hogy minél többféle technológiájú vakcina érkezzen, európai gyártás legyen, és legyen szoros együttműködés az EMA-val, az európai gyógyszerügynökséggel. Az utóbbi kritérium volt az oka, hogy a megállapodások első köréből kimaradtak a kínai és az orosz vakcinák gyártói. Összesen 2,5 milliárd vakcinára kötöttek megállapodást.

Marofka Ferenc megemlítette az AstraZeneca oltóanyag-szállításaival kapcsolatos vitákat (a gyár jóval kevesebb szert szállít, mint amit ígért). A megállapodásban ugyan az szerepelt, hogy más üzemből is érkezhet az EU-ba AstraZeneca-oltóanyag, ám a cég arra hivatkozott, hogy Angliából a velük kötött egyezség értelmében nem tudnak több dózist hozni. Ebből is látszik, hogy szinte háborús helyzet alakult ki a vakcinák körül bizonyos országok között - mondta.

Az uniónak most az a célja, hogy nyárig be legyen oltva az EU felnőtt lakosságának 70 százaléka.

Merkely Béla ezen a ponton feltette a kérdést: miért nem védi az érdekeit ugyanúgy az EU, mint Nagy-Britannia. Az unió miért enged ki vakcinákat a területéről, miközben ők ezt nem teszik meg? Fel kellene venni a kesztyűt, mint ők vagy az USA. Marofka erre így felelt: ha az Európai Unió exportkorlátozásokat vezetne be, azon mindenki veszítene, aki részese a kereskedelmi láncolatnak. Ezért nem lehet lezárni a határokat.

Esetleges veszélyek?

Merkely Béla a műsorban kiemelte: ritka az oltási szövődmény, és egészen ritka az anafilaxiás sokk. Náluk egy ilyen személy sem volt a kórházban, míg Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológusa egyetlen ilyen esetről adott hírt, de az a páciens sem halt bele a sokkba.

A SOTE rektora elmondta, ugyan az állapotos édesanyák számára nincs engedélyezett vakcina, ám szinte kizárt, hogy kárt okozzon a vakcina a gyermekben. Szoptatáskor már lehet adni, mert passzív védettséget okoz.

Marofka itt hozzátette, az influenza elleni vakcina kezdeti használatakor sem ajánlották eleinte a vakcina használatát az állapotos nőknél, de később, amikor a vizsgálatok náluk is igazolták a biztonságosságot, már természetesen igen.

Hogyan tovább?

A fertőzés szezonalitása és az egyre növekvő vakcinálás miatt nyárra már sokkal jobb lesz a helyzet - adott hangot bizakodásának Merkely Béla. "Mondok egy komoly számot:

négymillió magyar már átesett a fertőzésen."

A hivatalosan igazolt napi fertőzésszámnál ugyanis szerinte 6-7-szer többen betegszenek meg naponta.