eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vásárló egy könyvesboltban a szinte teljesen elnéptelenedett nyíregyházi Nyír Plaza Bevásárlóközpontban 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének lelassításához fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatértek, és aki teheti, maradjon otthon, és mindenki tartsa be a szabályokat és az ajánlásokat.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

A könyv világfővárosa címre pályázik Budapest

A könyvkiadás folyamatának részletekbe menő ismertetése is a program része lenne: a főváros vezetése reméli, ezzel vissza tudják terelni a magyarokat az olvasáshoz.

Az olvasás és a könyvek népszerűségét is segítheti Karácsony Gergely főpolgármester szerint, ha 2023-ban Budapest lesz a könyv világfővárosa. A főpolgármester a Szabó Ervin Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy kabinetje javasolni fogja a közgyűlésnek: a magyar főváros induljon a címért.

Karácsony szerint Budapest fontos szerepet tölt be az irodalmi életben és a könyvkiadásban, ha elnyerhetné a címet, az Veszprém szintén ebben az évben betöltött Európa kulturális fővárosa titulusával jól egybeesne. Hozzátette: nem csak turistalátványosságot akarnak generálni, de szándéka szerint megállítanák, akár meg is fordítanák azt a tendenciát is, melyet az utóbbi években tapasztalni lehet.

Elismerés és feladat

"A könyvolvasás, a könyvvásárlás népszerűsége az elmúlt években csökken. Azt gondoljuk, olyan programokat tudunk megvalósítani ennek a programnak a keretében, amely visszahozza a könyv szeretetét minden korosztály számára" – mondta Karácsony Gergely.

Ezek közt Gy. Németh Erzsébet kultúráért felelős főpolgármester-helyettes szerint lesznek olyan események is, amelyek a könyvkiadás folyamatát mutatják be. Véleménye szerint nemzetközi elismerés és egyben feladat is lehet, ha elnyeri Budapest a címet: a titulus jó esetben a könyvkultúra megerősítésével és a kulturális hozzáférés szélesítésével járna. Ennek jegyében a programok közt bemutatnák majd a teljes utat, melynek során a könyvek a szerzőktől az olvasókig eljutnak.

Elkötelezettség kell

Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója szerint akkor lehet eredményes a pályázat, ha a könyvkultúra, az olvasás és az olvasók irányába elkötelezett város adja be. "Az UNESCO három szervezettel dönt ebben: a Kiadók Nemzetközi Egyesülete, a Könyvkereskedők Nemzetközi Szövetsége és a Könyvtári Szervezetek és Intézetek Nemzetközi Szövetsége segítségével" – mondta el Fodor. A pályázat szakmai előkészítésében a főváros a Szabó Ervin Könyvtárra támaszkodik.

Kuala Lumpur most a főváros

A könyv világfővárosának először Madridot választotta meg az UNESCO 2001-ben. Azóta Alexandria, Új-Delhi, Antwerpen, Montréal, Torino, Bogotá, Amszterdam, Bejrút, Ljubljana, Buenos Aires, Jereván, Bangkok, Port Harcourt, Incseon, Wrocław, Conakry, Athén és Sardzsa viselték a címet, az aktuális világfőváros pedig Kuala Lumpur. A stafétát a könyv- és szerzői jogi világnapon, április 23-án adják át egymásnak a városok, jövőre a finnországi Lahti kapja meg. A 2022-es címre eredetileg június végéig lehetett volna pályázni, ám a pandémiás helyzet kapcsán az UNESCO augusztus közepéig meghosszabbította a nevezést, ezzel pedig a szeptember elsejére tervezett kihirdetés időpontja is kitolódott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×