Infostart.hu
eur:
387.56
usd:
329.1
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester beszél a volt laktanya területén épülő üzemcsarnok projektindító rendezvényén Zalaegerszegen 2019. október 10-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Új híd épül Magyarországon

Zalaegerszeg és Körmend között 28 kilométeres, kétszer kétsávos gyorsforgalmi út épül, amelynek tanulmánytervét és környezetvédelmi hatástanulmányát egy három tervező cégből álló konzorcium készítheti - közölte szerdán közösségi oldalán Zalaegerszeg polgármestere.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy 2019-ben született döntés az M7-es autópálya és Zalaegerszeg között 170 milliárd forintos ráfordítással már épülő M76-os, kétszer kétsávos gyorsforgalmi út továbbépítéséről Körmend irányába.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyílt, európai uniós közbeszerzési tenderének az EU-s közbeszerzési közlönyben közzétett eredménye alapján a Zalaegerszeg és Körmend közötti út tanulmánytervét és környezetvédelmi hatástanulmányát a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt., a Pannonway Építő Kft. és a UNITEF '83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. konzorciuma készítheti el. Az 505 millió forintos megbízás része a környezetvédelmi engedély megszerzése is.

A zalai megyeszékhely és a Vas megyei város közötti kétszer kétsávos gyorsforgalmi út Zalaegerszeg észak-keleti csomópontjából indul majd. Az épülő járműipari tesztpályától északra halad, Vas megye határát átlépve keresztezi a Rába folyó völgyét.

Az új út 28 kilométer hosszú lesz, a Rába felett egy híd is épül.

A leendő gyorsforgalmi út végpontja Körmend közelében, a tervezett M80-as és M86-os, valamint a 8-as és 86-os főutak által határolt csomópontnál lesz.

Balaicz Zoltán jelezte: az M76-os meghosszabbításával Zalaegerszegről közvetlen kikötés alakul ki az osztrák határhoz. Az új szakasz révén egy nyugat-dunántúli gyorsforgalmi ív is kiépül, ami az M7-es autópálya balatonszentgyörgyi csomópontjától Zalaegerszegen, Körmenden, valamint Szombathelyen keresztül éri el Győrt.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×