A mostani járványügyi helyzet és az amiatt kialakuló gazdasági folyamatok alapvetően új szerkezetű költségvetés kialakítását tették szükségessé. Két fő alapot hozott létre a kormány: az első a gazdaságvédelmi alap, ahol 2555 milliárd forint (nagyjából a GDP 5 százalékát kitevő összeg) szerepel, a másik pedig az egészségbiztosítás és járvány elleni védekezési alap, ennek a kiadási főösszege is közel 3 ezer milliárd forint - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Szavai szerint emellett további kiadási tételek is vannak, de elsősorban ezeket emelte ki a jövő évi tervezetből.

Megemlítette, hogy 2021-ben növekszik az egészségügy finanszírozása.

"Nominálisan ez több, mint 156 milliárd forintot jelent, ami mintegy 8 százalékos, a tervezett 3 százalékos inflációt jóval meghaladó növekedés"

- mondta az államtitkár. Hozzátette: az is szerkezeti újítás, hogy a 2021-es költségvetésben a korábbi egészségbiztosítási alapot és a járványügyi védekezésre szánt forrásokat együtt mutatják be - azért, mert a járványügyi védekezésből a teljes egészségügyi intézményrendszernek ki kell vennie a részét, mint ahogy most is kivette a mentőszolgálattól az alapellátáson át a kórházakig bezárólag.

"Éppen ezért a 2021-es költségvetésben egyesítettük ezeket a kiadási területeket. De ha leválasztjuk pusztán tartalékként a járványügyi védekezésre szánt forrásokat, akkor jön ki az a növekedés, amit az egészségügyi kiadások emelkedéseként mondtam.

Tehát járványügyi védekezésre külön félre van téve egy 30 milliárdos címkézetlen tétel, ami bármilyen kiadásra elegendő lehet"

- mondta Banai Péter Benő.

Hozzátette: bízik abban, hogy olyan nagyságrendű kiadásokat, mint az idén, jövőre nem kell teljesíteni. Idézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait: a legrosszabbra készültünk, és a legjobban bizakodtunk.

"Rendkívül jelentős készleteket halmoztunk fel különböző egészségügyi eszközökből: Ezt a kiadást az idén kellett teljesíteni, hál' Istennek volt olyan tartalék, tehermegosztás a költségvetésben, ami alapján ezt meg tudtuk tenni. Bízom abban, hogy ilyen jellegű egyszeri extra kiadások 2021-ben nem merülnek fel" - fejtette ki az államtitkár.

Megerősítette azt is, hogy a két alapban vannak kisebb részhalmazok, amelyek nem teljesen új források, hanem korábbi tételek, átkerülve ide.

"A tekintetben két új alapról van szó, hogy ilyen alapot az idei költségvetés nem tartalmazott, de kétségtelenül az egészségbiztosítási és járványvédekezési alapban az egészségügyi intézményrendszer korábban is tervezett kiadása megjelenik, és ehhez képest vannak pluszok. Amikor az egészségügyi ágazat több mint 156 milliárd forintos pluszáról beszélek, akkor ez a növekmény a 2020-as évhez képest" - mondta az államtitkár.

Hozzátette: a statisztikák alapján minden területen - egészségügyi, oktatási, védelmi - is van még feladat. Kiemelte, hogy 2010 óta a 2021-es tervezetet nézve az egészségügyi kiadások 77 százalékkal növekednek, és az idei költségvetéshez képest is van jövőre egy 8 százalékos növekedés. Továbbá vannak plusz tételek is a járvány elleni védekezésre a gazdaságvédelemre is - hangsúlyozta Banai Péter Benő.

GDP: nagy a szórás

Elmondta azt is, hogy jelenleg azzal kalkulálnak, hogy a gazdaság 3 százalékkal zsugorodhat 2020-ban. Egyúttal hangsúlyozta, hogy nagy a bizonytalanság, rendkívül széles sávban szórnak az előrejelzések: a legoptimistábbak a gazdaság visszaesését is elkerülhetőnek tartják, de vannak olyan elemzések is, amelyek jóval pesszimistábbak, mint a kormányzat számítása.

"Emiatt nyilván az államadósságráta csökkentését sem tudjuk folytatni"

- tette hozzá az államtitkár. Emlékeztetett azonban arra, hogy 2011 óta Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely minden évben - ha csak kismértékben is - de csökkenteni tudta az adósságrátát. Szavai szerint ez 2019-ben elég jelentős volt, hiszen majdnem 4 százalékkal 66,3 százalékra csökkent a ráta.

"Ezen adósságráta-csökkenést feltételeztük 2020-ban is, de egyrészt a gazdasági visszaesésnek, másrészről a visszaesést tompító kormányzati intézkedések - adócsökkentések, többletkiadások - miatt az adósságrátánk az idei évben növekedni fog - mondta Banai Péter Benő. A mértéket nem tudják pontosan megmondani, de érdemben 70 százalék fölé kerülhet az államadósságráta.

"A hiány is nagyobb lesz: az eredetileg tervezett 1 százalékos helyett a konvergencia programban 3,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkuláltunk, de ez nincs kőbe vésve. Meglátjuk, hogyan alakul a gazdasági növekedés, milyen újabb intézkedésekre van szükség" - mondta az államtitkár. Hozzátette: nem a hiány tartása az elsődleges, hanem az, hogy minél több munkahelyet mentsenek meg, minél több beruházást tudjanak támogatni.

"Ha ehhez pluszforrások kellenek, akkor ezt a hiány növelésével a kormány meg fogja tenni"

- hangsúlyozta Banai Péter Benő. Elmondta: a nominális adósság mindig növekszik, amikor egy ország költségvetési hiánnyal kalkulál, és ez így volt az eredeti költségvetési javaslatban is. Kulcsfontosságú a GDP-arányos adósságmutató alakulása: ez a 66,3 százalékos szintről 72-73 százalék környékére emelkedhet, de még nem tudni, mi lesz a végső szám.

"A nominális összeg érdemben 20 ezer milliárd forint felett van,

de hangsúlyozom, szerintem a befektetők, a nemzetközi hitelminősítők nem a nominális számra koncentrálnak, hanem a GDP-arányos mutatóra, és az adósság szerkezetére" - jelentette ki az államtitkár.

Szavai szerint az elmúlt években a magyar adósságráta érdemben csökkent: 81 százalék körüli szintről 66,3 százalékra. Ez pedig uniós összevetésben nagyjából a középmezőnyt jelenti. "Az egy érdekes dolog, hogy 10 évvel ezelőtt a magyar államadósság mintegy 10 százalékponttal volt magasabb, mint az uniós átlag. Most pont fordított a helyzet, és több mint 10 százalékpontos a magyar adósságráta előnye más uniós országokéhoz képest" - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Elmondta: az adósságrátánál 70 százalék alatti mutatóval kalkulál 2021-re a tárca, ahogyan az a költségvetési törvényjavaslatban is szerepel, méghozzá

a 2019 végi 72,6 százalékos ráta csökkenhet 69,3 százalékra.

Hozzátette azt is, hogy ezek csak tervszámok, és rendkívül sok múlik azon, hogy a gazdasági növekedés hogyan alakul, illetve az idei visszaesés mekkora lesz. "Nemcsak a magyar intézkedések sikerességén múlik az, hogy a magyar adósságráta hogyan alakul, hanem a külpiacainkéin is. A magyar GDP több mint 80 százalékát teszi ki az export" - jegyezte meg az államtitkár. Szavai szerint ha minden intézkedést meghoznak a munkahelyek védelme és újak létesítése érdekében, a magyar növekedéshez akkor is szükséges, hogy a világgazdaság, az európai gazdaság és az exportpartnereink is gazdasági növekedést tudjanak elérni, hiszen az export is húzza a magyar gazdaság növekedését.