eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

Nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság a gépjárműadó-elvonást

Ellenzéki képviselők kifogásolták a költségvetés vonatkozó rendeletét, de az Ab szerint nincs hatásköre ez ügyben eljárni.

Az ellenzéki képviselők (a parlamenti képviselők mintegy negyede) a gépjárműadó eddig az önkormányzatoknál maradt 40 százalékának elvételét kifogásolva nyújtottak be indítványt az Alkotmánybírósághoz, amelyben Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV.6.) Korm. rendelet 4. paragrafusa elleni utólagos normakontrollt kért, mert véleménye szerint nemzetközi szerződésbe ütközik.

A benyújtók szerint az önkormányzatok túlnyomó többségének a gépjárműadó az egyetlen jelentős és gazdasági válság esetén is biztos költségvetési forrása. Ráadásul olyankor éri őket a válsághelyzettel indokolt elvonás, amikor a kormány a járvány miatt plusz feladatokkal terhelte meg az önkormányzatokat: többek között a hatósági karanténba helyezett állampolgárok ellátása, az ehhez szükséges anyagi fedezet biztosítása, a közterületek fokozott tisztítása, a szociális intézmények egészségügyi előírásainak szigorítása, az idős lakosokról való fokozottabb gondoskodás – olvasható az Ab honlapján szereplő összefoglalóban.

Az indítványozók szerint a támadott rendelkezés (a nagy mértékű elvonás miatt) az önkormányzatok tulajdonhoz való alapvető jogát alaptörvény-ellenesen korlátozza, továbbá sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának egyes rendelkezéseit is.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint "nem hozható alkotmányjogilag értékelhető, és ekként érdemi elbírálást lehetővé tevő kapcsolatba a fenti charta vonatkozott rendelkezéseivel.

Emellett az Ab hivatkozott arra is, hogy nincs hatásköre eljárni az ügyben, mert az adóügy, amivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság jogköreinek 2010-es átalakítása, csökkentése óta csak kivételes esetekben foglalkozhatnak.

A panasz még csak a rendkívüli felhatalmazás birtokában hozott kormányrendeletre vonatkozott, és nem arra, hogy az elvonást a kormány törvénnyel állandósítani kívánja, ám az az indoklásból látszik, hogy egy az elleni panasszal sem foglalkozhatna az Alkotmánybíróság.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×