INFORÁDIÓ 
2020. december 4. péntek
Barbara, Borbála

nemzeti alaptanterv

nat

oktatásügy

közoktatás

Íme a magyar közoktatás legfontosabb dokumentumának kalandos útja

Íme a magyar közoktatás legfontosabb dokumentumának kalandos útja

InfoRádió

Három éve készül, idén szeptemberben be kell vezetni, de még a társadalmi egyeztetésen sincs túl az új Nemzeti alaptanterv, ami a kormány szerint nem is új, mások szerint pedig több verzió kering belőle a szakmában. Az InfoRádió állomásról állomásra idézi fel a magyar közoktatás legfontosabb dokumentumának történetét.

Az új Nemzeti alaptantervet (NAT) 2017-ben kezdte kidolgozni az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport mintegy száz szakembere Csépe Valéria akadémikus, pszichológusprofesszor vezetésével, aki annak idején úgy fogalmazott: „Ez egy rugalmas, jól tervezhető, az iskolákban a helyi igényekhez is alakítható kerettantervekből levezetett rendszer, amelynek az egyik alapja egy külön szemléletmódot, -váltást igényel, azaz a 1-4. évfolyam, vagyis a kisiskolásoknak az oktatása és nevelése.”

Az első tervezet 2018 szeptemberében került nyilvánosságra és bárki hozzászólhatott. Legalább ezren meg is tették. A sajtóhírek szerint azonban a kormány túl liberálisnak tartotta a szakemberek anyagát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már akkor hangsúlyozta, hogy ez csak egy tervezet, Maruzsa Zoltán pedig, aki akkor az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára volt, bejelentette, hogy átdolgozzák a NAT első tervezetét.

A szaktárca elsősorban a magyar és a történelem esetében szerette volna, ha az alaptanterv jobba megérdemli a nemzeti jelzőt.

2019 elején az új NAT miniszteri biztost kapott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot elnöklő Hajnal Gabriella személyében, aki az InfoRádió Aréna című műsorában is elmondta, hogy szerinte milyen tanterv kell a magyar diákoknak. Annyira gyors a világ, hogy az idő alatt, míg a diák a középiskolától eljut a diplomáig, több száz új szakma is keletkezhet. Ezért a kompetenciákra, a gyakorlatiasságra és a tisztánlátás fejlesztésére kell hangsúlyt fektetni. „Ha nincsen valamilyen szintű lexikális tudás és tudástartalom, akkor a kompetenciák sem feltétlenül tudnak érvényesülni” – tette hozzá a szakember.

Az új NAT 2020 szeptemberi bevezetését Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere jelentette be 2019 szeptemberében, a nemzeti tanévnyitón. „Ehhez alakítják a hagyományos és digitális tankönyveket, amelyeket a 2020/21-es tanévben minden magyar diáknak, csaknem 1,2 millió szépreményű ifjúnak ingyenesen bocsátunk rendelkezésre” – fogalmazott a tárcavezető.

Maruzsa Zoltán ekkor, tavaly ősszel már köznevelésért felelős államtitkár volt, és az InfoRádió Aréna című műsorában munkaverziónak nevezte az elkészült Nemzeti alaptantervet.

„Egyeztetésre nem érett,

tehát sajnos azt még nem állíthatom, hogy holnap, holnapután nyilvánosságra hozzuk, de a közeljövőben ez a munkaanyag érett lesz arra, hogy társadalmi vitára bocsássuk – mondta. – Ugyanakkor az kormányhatározatban rögzített cél, hogy az új tartalmi szabályozás a következő tanévre bevezetésre kerüljön.”

A kormány végül tavaly december 18-án elfogadta az alaptanterv új változatát. Ezt követően jelentette be Gulyás Gergely, hogy ez nem egy új tanterv, hanem a régi átdolgozva. „Elismerésre méltó és komoly munka az, amit az oktatási kormányzat ezen a területen végzett, ugyanakkor olyan mértékű változtatási javaslatokat az általuk előterjesztett anyag nem tartalmazott, ami egy új Nemzeti alaptanterv elfogadását indokolná – közölte a kancelláriaminiszter. – Ezért a jelenlegi Nemzeti alaptanterv módosítását fogjuk elfogadni, nem pedig új alaptantervet.”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt hallva kemény hangon bírálta a kormányt, amire reagálva az Emberi Erőforrások Minisztériuma már egy olyan NAT-ról írt, amely csökkenti a diákok terhelését, a minősítés helyett a fejlesztésre helyezi a hangsúlyt az értékelésben, szorosabbra fűzi a tanárok és a szülők partnerségét, és komplexé teszi a természettudományos oktatást. Az irodalomtanításban azonban hangsúlyosabban lennének jelen az olyan konzervatív írók, mint Wass Albert és Herczeg Ferenc, a médiaismeret tantárgy megszűnne, néhány másik összeolvadna, a heti óraszám pedig nem csökkenne jelentősen.

Az Index viszont azt állítja, hogy

van egy másik, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkárságán december 23-án elkészült és társadalmi egyeztetésre bocsátott verzió is,

ami nem teljesen a kormány konzervatív koncepcióját tükrözi, és néhány része kiszivárgott a sajtóban. A minisztérium álhírnek minősítette, hogy a készülő NAT-nak két változata van. A tárca szerint továbbra is az a helyzet, amit Gulyás Gergely mondott december 19-én: nem lesz új NAT, hanem a jelenlegit dolgozzák át.

Bárhogyan is van,

a formálódó alaptantervet még a Nemzeti Pedagógus Kar is bírálja.

A kormány által létrehozott szervezet szerint a tavaly augusztusi tervezet még jó volt, az idén szeptemberben bevezetendő, véglegesnek tűnő változat azonban nem hozza el a szükséges szemléletváltást. A Pedagógusok Szakszervezete is szerette volna elmondani a véleményét, de ők meg sem kapták az anyagot – mondta az InfoRádióban Szabó Zsuzsa, az érdekképviselet elnöke: „Többféle verzióról lehetett hallani, de kézbe soha semmilyent nem kaptunk.”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nem átdolgozott, hanem teljesen új NAT-ra lenne szükség – közölte Szűcs Tamás, az érdekképviselet elnöke. „Szakmai konszenzus volt abban, hogy a 2012-ben bevezetett, jelenleg hatályos NAT nem alkalmas arra, hogy kifejezze a korszerű igényeket” – fogalmazott Szűcs Tamás, aki szerint ezzel Európa talán legkorszerűtlenebb tartalmi szabályozóját hozzák vissza. „Ma nem annyira tartalmakat kellene közvetítenie, közölnie az intézményeknek, hanem módszereket” – tette hozzá.

A református egyház is új NAT-ot szeretne, ami ugyanakkor nemzeti is. Erről Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának oktatási irodavezetője beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. „A tananyagcsökkentés, a gyakorlati ismeretek növelése egybevágó cél az oktatáspolitikáéval, de ugyanakkor szükséges a nemzeti minimum, a nemzeti kánon megtartása. Az a NAT, amelyik ezt feladja, nem felel meg számunkra. Nyilván alkalmazkodunk hozzá, de ahol mozgásterünk van, a nemzeti minimumot mi be fogjuk építeni” – szögezte le a református egyház oktatási irodavezetője.

A szakemberek szerint a 21. század iskolájának

már nem a lexikális tudásra kell helyeznie a hangsúlyt, hanem a szövegértésre, a problémamegoldásra, az együttműködésre és a digitális kompetenciákra,

a diákok és a tanárok évtizedek óta fokozódó leterheltségének csökkentése pedig nem halogatható tovább.

Nyitókép: Pixabay

Kapcsolódó hang

Így alakult át a NAT
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018