Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a párt választási eredményváró rendezvényén a budapesti Városháza parkban 2018. április 8-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Mónus Márton

Nézőpont: a többség szerint hibáztak a Momentum vezetői

A magyar felnőtt társadalom 53 százaléka nem tartja elfogadhatónak azt, hogy magyarországi politikusok a környező országokban ne a határon túli magyar képviselők vagy pártok mellett álljanak ki - derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzetnek készített közvélemény-kutatásából.

A Nézőpont Intézet a határon túli magyarokkal szemben román és szlovák politikusok favorizálásáról készített felmérésének összefoglalójában azt írta, nagy port kavart a politikai nyilvánosságban, hogy a Momentum elnöke, Fekete-Győr András és a párt európai parlamenti képviselője, Donáth Anna nemzetközi szövetségesük, nem pedig az erdélyi és felvidéki magyar jelöltek támogatása mellett kampányolt.

"Taktikázásukkal szembekerültek a magyarok többségével" - szögezte le a felmérés eredményére hivatkozva a Nézőpont Intézet. Azt írták, arra a kérdésre, hogy elfogadható-e, ha magyarországi politikusok nem a határon túli magyar politikusok vagy pártok mellett állnak ki, az összes megkérdezett 53 százaléka válaszolt nemmel és csak 34 százaléka igennel. A magukat a Momentum szimpatizánsainak mondók 50 százaléka szerint is elfogadhatatlan a határon túli magyar politikusoktól megtagadott támogatás, és csak 42 százalékuk szerint elfogadható - olvasható az összefoglalóban.

A Nézőpont elemzése szerint a két Momentum-vezető komoly politikai hibát követett el akkor, amikor európai szövetségi politikájuknak alárendelték a nemzeti érdekvédelem ügyét, és úgy vélték, ez a politika a következő országgyűlési választáson megnehezíti a Momentumnak a határon túli magyar szavazatok gyűjtését és a Fidesz-szavazók elcsábítását.

"...a liberális pólus megalapítása is nehézségbe ütközhet, mivel a kinézett partnerpártok szavazói még a Momentumnál is jobban ellenzik a nem magyar jelöltek támogatását. Az LMP-támogatók 67 és a Jobbik-szimpatizánsok 63 százaléka mondta ezt" - írták.

A fiatal, 30 év alatti választók fele-fele arányban (46 és 45 százalék) gondolják, hogy lehet, illetve nem lehet mást, mint a magyarokat támogatni. A 60 évesnél idősebbeknek ugyanakkor 60 százaléka elkötelezett a határon túli magyar politikusok támogatása mellett - közölték.

A felmérés szerint Fekete-Győr András kijelentéséről a magyaroknak csak a 38 százaléka hallott, 60 százaléka nem, a 30 év alattiaknak pedig csak 17, míg a 60 év felettieknek 61 százaléka hallott az ügyről.

"Így összességében a nagy politikai hiba közepes méretű politikai kárt okozhat a liberális pártnak" - összegezte a Nézőpont Intézet.

A reprezentatív felmérést november 25. és 29. között készítették, ezer ember telefonos megkérdezésével, a minta nagysága és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék - jelezték.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×