2010 júliusában a parlamentben még hálás volt IMF-nek Orbán Viktor miniszterelnök. "Az IMF-nek valójában köszönettel tartozunk azért, hogy amikor az előző kormányok, a nemzeti bank rossz politikája csődbe, vagy csődhatárára sodorta Magyarországot, akkor volt egy szervezet, amely kihúzott bennünket a bajból" - emelte ki.

A kapcsolat 2010 őszén vált egyre fagyosabbá a kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptemberben azt nyilatkozta, hogy újabb kölcsönre nincs szükség.

Ugyanekkor Orbán Viktor a Fejér Megyei Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy nem vagyunk hajlandóak a saját érdekeinket más érdekek alá helyezni, még akkor sem, ha azt éppen IMF-nek hívják. Nem sokkal később megszakadtak a kapcsolatok a valutaalappal. 2011 májusában Matolcsy György így emlékezett vissza a történtekre: "Mi itt egy pénzügyi függetlenségi harcot folytatunk, mi itt egy gazdasági szabadságharcot folytatunk. Kezdtük azzal, hogy a Nemzetközi Valutaalapot kipateroltuk Magyarországról."

A tárcavezető még 2011 őszén is azt nyilatkozta, hogy az IMF-hez való visszatérés egyértelműen a gyengeség jele volna, majd a parlamentben még élesebben fogalmazott: "már csak azért sem lehet az IMF-re hangolni, mert mélyen elleneznek minden olyan programot, magyarországi döntést, amely kihozza a bankok csapdájából az embereket.2

A Nemzetgazdasági Minisztérium két nappal később jelentette be, hogy az ország megkezdi a tárgyalásokat az IMF-el egy új típusú együttműködésről. Ezt Matolcsy György a köztévének a növekedés biztosításával magyarázta. "A növekedési fordulathoz van szükség egy olyan pénzügyi védőhálóra, amely mintegy biztosításként, bennünket az eurózóna látható, mélyülő válsága ellen megvéd" - fejtette ki a tárcavezető.

A befektetőket némileg megnyugtatta a hír, a Moody's, majd később a Standard & Poor's leminősítését mégsem kerülte el Magyarország, a forint történelmi mélyrepülésbe kezdett.
Decemberben megérkezett Budapestre az IMF-küldöttség, az előkészítő tárgyalás azonban megszakadt köztük és a Fellegi Tamás által vezetett magyar delegáció között, mivel Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa - látva, hogy a magyar kormány nem hajlandó elhalasztani az Európai Központi Bank által is kritizált új jegybanktörvény elfogadását - visszahívta a küldöttséget.

Januárban Fellegi Tamás Washingtonban informálisan egyeztetett a valutaalappal, eközben Magyarországon tovább folytatódott a találgatás, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások. A gazdasági stabilitás biztosításához szükséges brüsszeli feltételeket már több bizottsági szóvivő elmondta, a magyar kormány viszont azzal érvelt, hogy írásban semmilyen feltételt nem kapott.

Az ügyet a három uniós kötelezettségszegési eljárás és a kohéziós alap egy részének esetleges visszatartása is tarkította. Fellegi Tamás eközben részt vett több informális egyeztetésen is, Orbán Viktor pedig márciusban már hárította annak felelősségét, hogy miért nem kezdték még meg a tárgyalásokat. "Szeretném mindenkinek elmondani, hogy én két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek, ez a baj"..

A kormányfő később a közrádióban elfogadhatatlannak tartotta, ha politikai vagy jogi feltételei lennének az IMF hitelnyújtásának. Április végén azonban az Európai Bizottság úgy döntött, hogy elindulhatnak a tárgyalások, a kezdés feltétele a jegybanktörvény módosítása.

Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mikor kezdődhetnek a tárgyalások, az azonban már biztos, hogy a magyar delegációt a legutóbbi kormányátalakítás eredményeként a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Varga Mihály fogja vezetni, már tárca nélküli miniszterként.

Varga Mihály, a Magyarország és az IMF, illetve az EU közötti tárgyalásokra jelölt tárcanélküli miniszter olyan hitelmegállapodás megkötésére törekszik, amely elsősorban és kifejezetten előnyökkel jár az ország és a gazdaság számára, így erősíti a magyar gazdaság iránti bizalmat.