A jogszabályokban veszélyes üzemi károkról és emberi mulasztásból eredő károkról van szó, de nem ismernek olyan fogalmat, hogy ökológiai mulasztás - mondta az InfoRádió által megkérdezett jogász a vörösiszap-katasztrófa kapcsán. Kovács Kázmér kiemelte: a hétfői tragédia esetében mindkét tényező szóba jöhet.
A veszélyes üzemi felelősség többletfelelősséget jelent azok szempontjából, akik üzemeltetik a veszélyes üzemet. Ez objektív felelősség, vagyis vétkességtől, felróhatóságtól függetlenül, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, az abból eredő károkat köteles megtéríteni - fejtette ki a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Hozzátette: csak arról mentesülhet ez alól, ha a károsult maga idézte elő a kárát.
Ha jogvita lesz, a bíróságnak arról kell állást foglalni, hogy az adott üzemi tevékenység veszélyes üzemi tevékenységnek minősül-e. Erről a jogszabályok nem adnak eligazítást, az adott esetben a bíróság mérlegeli a körülményeket - emelte ki Kovács Kázmér, aki úgy vélekedett: a sajtóban megjelent hírek alapján veszélyes üzemi felelősség jön szóba a katasztrófa esetében. Ennek alapján akkor is felelős lehet az üzemeltető, ha igazolni tudná, hogy úgy járt el, ahogy az elvárható az adott helyzetben - tette hozzá.
Az elnökhelyettes közölte: a veszélyes üzemi felelősség polgárjogi kártérítési klauzula, míg a rendőrségi eljárásban azt vizsgálják, hogy szándékos vagy gondatlan magatartással valamilyen bűncselekményt elkövettek-e.
Mivel a katasztrófának több halálos áldozata van, a büntető törvénykönyv szerint öt évig terjedő szabadságvesztés is kiróható, sőt további minősítő körülmény esetén tíz évig terjedő szabadságvesztés is szóba jöhet - emelte ki Kovács Kázmér. Hozzátette: a büntetőjogi felelősség megállapításához ugyanakkor arra is szükség is van, hogy kiderüljön, mi az a vétkes mulasztás, amivel halált okozó gondatlan veszélyeztetés keretében felelősségre vonhatóak, elmarasztalhatóak a vezetők.
Emlékeztetett arra, hogy a bíróság jogerősen megállapította a törökbálinti Pyro-Technic Kft. kártérítési felelősségét, noha nem lehetett megállapítani, hogy történt-e emberi mulasztás. A 2004-es robbanásban három alkalmazott vesztette élet.
A kártérítés megállapításához a jogellenes magatartáson kívül a kár bekövetkezésének az összegszerűségét is igazolni kell, ami jelentősen elhúzhatja az eljárást, hacsak nem kötnek peren kívüli egyezséget a felek - vélekedett Kovács Kázmér.
A károsultakon az állam is segíthet, erre azért is szükség lehet, ha a cégnek nincs annyi pénze, hogy a károkat kifizesse, így a bírósági ítéletek csak az íróasztalfiókba kerülnek - fejtette ki az elnökhelyettes.
Hanganyag: Kálló Izabella