Hazánkban a nyugdíjak, járadékok és nyugdíjszerű ellátások forintösszege 2008-ig folyamatosan növekedett. Ezt követően, 2009-ben az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretei között nyugdíjakra, nyugdíjszerű ellátásokra az előző évinél 2,3 százalékkal kevesebbet, 2991,1 milliárd forintot fizettek ki, ami éves átlagban 2 millió 989 ezer személy ellátását fedezte - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
2009-ben az átlagnyugdíj 83 393 Ft volt. A nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2000 óta folyamatosan csökkent és 2009-ben az előző évihez képest 1,3 százalékkal voltak kevesebben.
A demográfiai folyamatok és a változó jogszabályok az aktuálisan nyugellátásban részesülők korösszetételét is befolyásolják. A jelenleg hatályos szabályozás szerint azonban mindkét nemre vonatkozóan 65 év a nyugdíjkorhatár. E szabályozás az 1952-ben és utána született korosztályokat érinti, mégpedig úgy, hogy 2012-től születési évjáratonként a nyugdíjkorhatár fél évvel növekszik; elsőként az 1957-ben született korosztály (2022-ben) 65 évesen lesz jogosult öregségi nyugdíjra.
Bányászok a csúcson
Az ellátások havi átlaga 2010 januárjában az év eleji nyugdíjemelés után 83 689 Ft volt, ezen belül a nőknek átlagosan 78 008, a férfiaknak pedig 92 181 Ft-ot folyósítottak. A nyugdíjak az egy évvel korábbihoz képest 5,8 százalékkal, a járadékok és különféle pótlékok viszont csupán 0,2 százalékkal emelkedtek.
Általában magasabbak a korhatár alatti öregségi nyugdíjak a korbetöltötteknél, ugyanez a rokkantsági nyugdíjasok esetében fordítottan igaz. Legtöbb nyugdíjat 2010. év elején, átlagosan 135 427 Ft-ot a kis létszámú bányász és korengedményes nyugdíjasok kaptak.
A nyugdíjak havi átlaga a fővárosban volt a legmagasabb (104 405 Ft), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (67 689 Ft). Területi összehasonlításban, szinte valamennyi nyugellátási formában a két alföldi régióban legkevesebb az ellátmány összege, kiugróan magas, elsősorban Budapest súlya miatt Közép-Magyarországon, és átlag fölötti a Közép-Dunántúl megyéiben, valamint Győr-Moson-Sopron megyében is.
Kiegyenlíthető különbségek?
A nagy különbségek kiegyenlíthetőbbé válnak az állami, a magán és az önkéntes nyugdíjpénztárak együttes működtetésével és használatával. Az állami társadalombiztosítás mellett a magán-nyugdíjpénztár a nyugdíjrendszer második pillére, amelynél a tagdíj mértéke a tag bruttó jövedelmének nyolc százaléka (tíz százalékig kiegészíthető), melyet a munkáltató von le és fizet be.
A rendszer harmadik pillére az önkéntes nyugdíjpénztár. A tagdíj mértékét az egyén önmaga határozhatja meg, az egyéni befizetések 30 százalékát az állam az adóbevallásban tett nyilatkozat alapján adó-visszatérítésként a számlára utalja. A rendszer további előnye, hogy a magán-és önkéntes pénztárakban felhalmozott megtakarítást nyugdíjasként akár egy összegben is felveheti a tulajdonos, de kérhet havi nyugdíjjáradék fizetést is. (Egyösszegű kifizetés csak abban az esetben kérhető magán-nyugdíjpénztár esetén, ha a tagsági jogviszony nem haladja meg a 180 hónapot.)
Újabb, hivatalos tájékoztatás Robert Fico állapotáról