Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország eltökélt abban, hogy segíteni fogja a nyugat-balkáni országok minél előbbi EU-csatlakozását, vagy legalábbis európai perspektívát nyújtson az érintett országoknak. Balázs Péter külügyminiszter a Visegrádi Csoport külügyi tárcavezetőinek budapesti tanácskozása után azt mondta, nagy lökést akarnak adni az EU csatlakozásokat megelőző úgynevezett stabilizációs és társulási eljárásoknak.

"Ösztökélni fogjuk az Európai Uniót arra, hogy minél előbb kapjanak vízummentességet a nyugat-balkáni országok; a NATO-t pedig arra, hogy minél előbb vonja be ezeket az államokat a NATO-tagság előszobájának is tekintett úgynevezett Tagsági Akciótervbe" - mondta Balázs Péter.

A találkozóra meghívták a spanyol és a belga külügyminisztert is, Magyarország ugyanis ezzel a két országgal tölti majd be szoros együttműködésben az EU soros elnökségét 2010-ben és 2011-ben. Õk is egyetértettek a Nyugat-Balkán megsegítésében, jóllehet Spanyolország például nem ismeri el független államként Koszovót. Az InfoRádió kérdésére, mikor lehetnek EU-tagok az érintett országok, Belgium egykori miniszterelnöke azt mondta, nem szerencsés előre meghatározni dátumokat. Yves Leterme külügyminiszter szerint viszont a jövő nem kérdéses.

"Nincs kétségem afelől, hogy a balkáni országok jövője az európai integrációban nyugszik. Ezeknek az államoknak a helye az Európai Unióban és a NATO-ban van" - mondta.

Az InfoRádió kérdésére, hogy a szlovák és a magyar külügyminiszter beszélt-e a két ország konfliktusáról, és egyáltalán van-e még konfliktus, Balázs Péter azt mondta, erre nem volt idejük. Hasonlóan nyilatkozott Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is.

"Úgy nézünk ki, mint akik között konfliktus van? Nem volt időnk erre, inkább az építkezésre, és a segítségnyújtásra összpontosítottunk. A kormányban most azon dolgozunk, hogy október végéig teljesítsük a szécsényi kormányfői találkozón vállaltakat. November közepén pedig ezeket összegezzük" - mondta a szlovák politikus.

A V4 csoport külügyminiszterei egyetértettek abban is, hogy jelentősen javult Szerbia és a Hágai Nemzetközi Törvényszék kapcsolata.