A Méltányosság Politikaelemző Központ szerint "ezer ponton" kellene belenyúlni az alkotmányba, sőt egyenesen újra volna szükség, a magyar demokráciát még inkább parlamentálissá kellene ugyanis tenni. A kancelláriatípusú demokrácia is, amelynek irányába elmentünk a rendszerváltás után, parlamentális - vázolta az InfoRádiónak Nagy Richárd, a Méltányosság Politikaelemző Központ tudományos igazgatója.

Kifejtette: a köztársasági elnök jogköre túl szűk, de vannak olyan pontok, ahol éppenséggel túl tág. Gyakorlatilag nem oszlathatja fel a parlamentet, ellentétben az európai államfőkkel. Nem nevezheti ki a miniszterelnököt, ugyancsak ellentétben az európai gyakorlattal. Törvénykezdeményezési joga viszont nincs az európai államfőknek, szemben a magyarral, ahogy népszavazás kezdeményezésére sincs joguk, és a parlamentben sem szólalhatnak fel.

Nagy Richárd szerint sok szempontból hasonló a helyzet a '94-98 közötti időszakhoz, de jelentős különbségek is vannak: akkor két pártnak közösen volt kétharmados többsége a parlamentnek, és ez a két párt jelentős közjogi kérdésekben nem értett egyet, méghozzá éppen azokban, amelyekben szóba jöhetett volna az alkotmánymódosítás.

Ha a Fidesz és a KDNP kétharmados többséggel nyer a következő választásokon, akkor az nem hasonlítható az MSZP-SZDSZ kétharmadához, hiszen a Fidesz és a KDNP közös listán indul. 1994-ben viszont a szocialisták és a szabad demokraták még a koalíciókötés előtt pár nappal is arról beszéltek, hogy nem fognak együtt kormányozni - mutatott rá Nagy Richárd.

Amikor 1994-ben összeült a parlament, belekezdtek egy alkotmánymódosításba, azután viszont alkotmánymódosítási moratóriumot hirdettek, és önkorlátozást vezettek be. Aztán amikor ez pár év alatt nem vált be, újra élni kezdtek a kétharmados többséggel - emlékeztetett a Méltányosság Politikaelemző Központ tudományos igazgatója.