Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
331.78
bux:
146139.97
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

"Mihez kezd a Fidesz-KDNP, ha megszerzi a kétharmados többséget?"

A Méltányosság Politikaelemző Központ szerint új alkotmányra lenne szükség, amely erősítené a parlamenti demokráciát. A szervezet tudományos igazgatója az InfoRádiónak azt mondta: a jelenlegi adatok alapján a Fidesz-KDNP megszerezheti a mandátumok kétharmadát, kérdés az, hogy mit kezd vele.

A Méltányosság Politikaelemző Központ szerint "ezer ponton" kellene belenyúlni az alkotmányba, sőt egyenesen újra volna szükség, a magyar demokráciát még inkább parlamentálissá kellene ugyanis tenni. A kancelláriatípusú demokrácia is, amelynek irányába elmentünk a rendszerváltás után, parlamentális - vázolta az InfoRádiónak Nagy Richárd, a Méltányosság Politikaelemző Központ tudományos igazgatója.

Kifejtette: a köztársasági elnök jogköre túl szűk, de vannak olyan pontok, ahol éppenséggel túl tág. Gyakorlatilag nem oszlathatja fel a parlamentet, ellentétben az európai államfőkkel. Nem nevezheti ki a miniszterelnököt, ugyancsak ellentétben az európai gyakorlattal. Törvénykezdeményezési joga viszont nincs az európai államfőknek, szemben a magyarral, ahogy népszavazás kezdeményezésére sincs joguk, és a parlamentben sem szólalhatnak fel.

Nagy Richárd szerint sok szempontból hasonló a helyzet a '94-98 közötti időszakhoz, de jelentős különbségek is vannak: akkor két pártnak közösen volt kétharmados többsége a parlamentnek, és ez a két párt jelentős közjogi kérdésekben nem értett egyet, méghozzá éppen azokban, amelyekben szóba jöhetett volna az alkotmánymódosítás.

Ha a Fidesz és a KDNP kétharmados többséggel nyer a következő választásokon, akkor az nem hasonlítható az MSZP-SZDSZ kétharmadához, hiszen a Fidesz és a KDNP közös listán indul. 1994-ben viszont a szocialisták és a szabad demokraták még a koalíciókötés előtt pár nappal is arról beszéltek, hogy nem fognak együtt kormányozni - mutatott rá Nagy Richárd.

Amikor 1994-ben összeült a parlament, belekezdtek egy alkotmánymódosításba, azután viszont alkotmánymódosítási moratóriumot hirdettek, és önkorlátozást vezettek be. Aztán amikor ez pár év alatt nem vált be, újra élni kezdtek a kétharmados többséggel - emlékeztetett a Méltányosság Politikaelemző Központ tudományos igazgatója.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×